Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
vízhc ( mC 7000 6500 600055005000V«l<í zam 3/8 > DU i iszlnü N NA ségi e IORM (tűrés MOHj loszlá A L sáv oki \cs stípus eloszlás <al) vizsg DUN diát A ♦959170% 70% 1901 - . Éves i maxim 1992 95% um 1-L(z)-0 784 V 0 0 0 1 0 2 0 3 0 4 0 5 0 6 0 7 0 P. val 8 0 5>szinüs 9 1 »9 0 IV.-55. ábra Közepes vízfolyások esetén az elméleti valószínűségi eloszlásfüggvények alkalmazásának alapfeltételei nem biztos, hogy teljesülnek, így előfordulhat, hogy a választott elméleti eloszlásfüggvény típus az észlelt adatok gyakorisági eloszlására nem illeszkedik. Ilyen esetben, amidőn a feldolgozható adatsor, a statisztikai minta 40-évnél hosz- szabb gyakorisági eloszlás kisimítására és extrapolálására úgynevezett simuló eloszlásfüggvényeket, három paraméteres gamma vagy más néven Pearson III. típusú, illetve ugyancsak három paraméteres lognormális eloszlást alkalmazunk. Ezen simuló eloszlásfüggvények az elméleti alapok hiánya miatt csak az észlelt adatok gyakorisági értékeire épülnek, az elméleti alapok információit nem alkalmazzák. Ennek megfelelően a függvények tűrési sávjaik jóval szélesebbek. A Fekete Körös Gyulai szelvényének heti adatai már nem függetlenek egymástól és ezért a Gnyegyenkó tétel alapján a szélsőértékek eloszlásfüggvényei nem illeszkednek az évi maximális vízhozamok gyakorisági eloszlására. A lognormális eloszlás simuló függvényének illeszkedése magas szintű (l-L(z) = 0,983), de mivel ezen függvény azon valószínűségi változónak elméleti eloszlása ami igen sok egymástól független valószínűségi változó szorzata (például a különböző méretű hordalék szemcsék száma Pólya György világon első természettudományos elméleti valószínűségi eloszlás elemzése alapján). Mivel az árvízhozam nem lehet valószínűségi változók szorzata, a lognormális eloszlás csak simuló eloszlásfüggvény amelynek tűrési sávját Kolmogorov gyakorisági eloszlásokat jellemző függvényével lehet és kell meghatározni (IV.-56. ábra). 60 évnél hosszabb adatsor esetén követjük Bemier törvényét, amely szerint ameny- nyiben a kétheti, vagy háromheti időegységek vízhozam-adatai már egymástól függetlenek akkor a maximális árvízhozamok meghaladási valószínűségeit a két, illetve három éves maximális vízhozamok elméleti szélsőérték eloszlásfüggvényével lehet és kell jellemezni. 133