Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Lásd könyvünk 4.5.2.2.I. szakaszát is. A felhasználó által megjelölt szignifikancia szintek szerint értékelt homogenitást a program két részidősor gyakorisági görbéinek közös koordinátarendszerben való ábrázolásával illusztrálja (éppúgy amint a kétszeresen élesített Szmimov-Kolmogorov próbánál valamennyi kezdő idejű adatsor valamennyi elválasztási pontbeli adatsor párok gyakorisági görbéjét, ahogy azt a fenti IV.- 47./a.-b. ábrán bemutattuk.). A léptetéses vizsgálatnál a gép nemcsak a legkritikusabb szétválasztási pontnak megfelelő adatokat közli, hanem bemutatja valamennyi szétválasztási ponthoz tartozó P = l-L(z) paraméter érték nagyságát az szétválasztási időpont függvényében ábrázoló hisztogrammot is. Az MH Műszaki Hidrológia program kinyomtatja a vizsgált adatsor minden egyes elvágási pontja két részadatsorának gyakorisági görbéi közötti maximális különbség Kolmogorov-i P=l-L(z) meghaladási valószínűségét annak, hogy ezen gyakorisági görbék statisztikai mintái egy statisztikai sokaságból erednek. Az 1901-1996 teljes adatsor bármelyik adatpárja gyakorisági görbéinek maximális különbségeinek meghaladási valószínűsége kisebb 0,7-nél és három kivételével még 0,3-nál is. Ugyanakkor a rövidebb 1958-96-os adatsor bármelyik adatpárja gyakorisági görbéinek maximális különbségeinek meghaladási valószínűsége nagyobb 0,3-nél és négy kivételével még 0,7-nél is. Az 1962-96-os adatsor bármelyik adatpáija gyakorisági görbéinek maximális különbségeinek meghaladási valószínűsége pedig nagyobb 0,8-nál sőt négy kivételével még 0,95-nél is (IV.-48./a.-b. ábra). Az kétszeresen élezett vizsgálatnál, azaz amidőn az adatsor kezdőpontját lépésről lépésre növelve az így rövidített minden egyes adatsorra külön-külön végzi el a gép az élezett, léptetéses vizsgálatot a rövidülő adatsorok minden elválasztó pontjának gyakorisági adatpáijaival, a gép hisztogram-szerűen ábrázolja az egyes rövidített adatsorok homogenitására jellemző minimális Pmj„(év) =1-L(z) paramétereket a kezdő év függvényében. Az MH Műszaki Hidrológia a kezdő évek függvényében ábrázolja ezen különböző kezdőéves adatsorok élezett Szmirnov-Kolmogorov próbával jellemzett homogenitását, azaz ezen időszakok minden egyes szétválasztási időpontja adatsor páijainak gyakorisági görbéi közötti maximális eltérés azonos statisztikai sokaságot jellemző meghaladási valószínűségeit. Ezen ábrán látszik, hogy 1958 utáni adatsor gyakorisági görbepáijai közötti maximális különbségek meghaladási valószínűsége nagyobb 0,3- nál az 1962 utáni adatsor esetén pedig még 0,7-nél is (IV.-49. ábra). A statisztikai szempontból inhoinogénnak minősült adatsorok időbeni változásának az okát mindenképpen meg kell vizsgálni. A szabályozott folyók esetében gyakori mederbe ágyazódás, medermélyülés miatt kialakuló vízálláscsökkenések trendje (IV.-50. ábra) A szabályozott folyók esetében gyakori mederbe ágyazódás, medermélyülés miatt kialakuló vízállás csökkenések trendje a folyó vízhozam-vízállás viszonyainak kapcsolatain, például a Duna mohácsi szelvényében is kimutatható a vízállás-csökkenés (Lásd IV.-20. ábra). Ugyanezt a célt szolgálja a trend vizsgálat című program. A lineáris korreláció számítás algoritmusával a gép az évi minimális, közepes és maximális vízállások, vagy vízhozamok, valamint a kezdő időponttól számított időszakok közötti lineáris kapcsolatot számítja és ábrázolja (IV.-51./a.-e. ábra). 124
