Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A földrajzi adatok területi jellemzésének évszázados eszköze a térkép. A számítógépi „Földrajzi Információs Rendszer”, a „GIS” elteijedésével a topográfiai térképek hidrológiában való használatának a jelentősége megnőtt. 6.3.4.1. Magyarország lefolyás! viszonyait jellemző térképek 63.4.1.1. Magyarország felszíni lefolyási viszonyait jellemző topográfiai, természetföldrajzi térképek A vízrendszer magassági viszonyainak a területi jellemzésére a legjobb áttekintést a terület H(x,y) szintvonalas térképe nyújtja. Ezen több százéves ábrázolási módszert a Földrajzi Információs rendszerben már gépesítették. A vízfolyás valamelyik szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület magassági viszonyainak számszerű jellemzésére bevezetett magassági eloszlás görbe kézi megszerkesztése elég fáradságos munka.(IV.-38. ábra) A számítógépes megoldás nemcsak egyetlen szelvényre, hanem a vízfolyás valamennyi szelvényére kiteijesztendő és a szelvényekre megszerkesztett görbék sorozatából előállítandó a vízfolyás és valamennyi mellékvize vízgyűjtő területének magassági eloszlását ábrázoló hidrológiai hossz-szelvény. A szintvonalas térképek azonban nemcsak a magassági viszonyokat, hanem a lejtési viszonyokat is jellemzik. Az egyes domb- és hegyoldalak meredekségét jellemző 105 IV.-38. ábra
