Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK

vízhozam-nyilvántartó állomás adatainak feldolgozásával ezek az évszakos középvízi hossz-szelvény vonalseregek is, az ismertetett módszertan alkalmazásával megszer- keszthetők. 6.3.3.2.3. Haiai eredetű kisvízfolyásaink tárolási lehetőségeinek numerikus jel- lemiésére szolgáló hidrológiai hossi-sielvények és megszerkesztésük Valamely domb- vagy hegyvidéki vízfolyás vízhasznosítási célú tározási lehetősé­geit a domborzati és vízjárási viszonyok szelvényenként változó paraméterei határoz­zák meg. Célszerű ezen mutatókat, illetve függvényeket a vízfolyás hossza mentén, hossz-szelvény szerűen ábrázolni. A tározó létesítésének geológiai, illetve társadalom-földrajzi (beépítettségi) feltét­elei a terület geológiai, illetve topográfiai térképeiről leolvashatók. A regionális feltárás során tehát a vízfolyás völgyének a térképről közvetlenül numerikusán le nem olvas­ható morfológiai viszonyait kell áttekinthető módon szolgáltatnunk. A GIS földrajzi információs rendszer felhasználásával a völgy szintvonalai és a vizsgált szelvények közötti területek planimetrálásával megrajzolható a völgyszakasz bármely, a patak torkolatától L távolságra létesíthető H m magas vízoszlopot tartó völgyzárógáthoz tartozó S tárolt vízmennyiség. Ily módon tehát előállítható a patakban tárolható vízmennyiségek S = f(H, L) 6.97 hidrológiai hossz-szelvénye. A tározási lehetőségek kedvező topográfiai viszonyait nemcsak a tárolt vízmennyi­ség hanem a völgy elzárandó szelvényének a szélessége is jellemzi. Ezen értékek a völgy szintvonalas térképeiről egyértelműen leolvashatók. A topográfiailag optimális tározó elzárási szelvénye nyilvánvalóan szűk, a mögötte tárolható vízmennyiség vi­szont bőséges. A patak torkolatától L távolságban lévő, H magasságban elzárandó táro­zási szelvény topográfiai viszonyait tehát az S(H, L) tárolt vízmennyiség és az elzáran­dó völgyszelvény AV(H, L) területének a hányadosa jellemzi. A szintvonalas térkép és a 6.97 topográfiai hossz-szelvény adataiból tehát a patakvölgy morfológiai tározási le­hetőségeit jellemző szelvényterülettel redukált topográfiai tározási hossz-szelvény esetenként megszer­keszthető. E háromváltozós hossz-szelvény különböző H vízoszlop magassághoz tartozó gör­béinek lokális maximumai jelölik ki a kérdéses vízoszlopmagasságnak megfelelő topo­gráfiailag legkedvezőbb szelvényeket. A tározó tervezésénél azonban nem az elzárási 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom