Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
A p%-os valószínűségű árvizeket lehet kontinentális méretekben úgy értelmezni, hogy egy-egy nagyobb földrészen, Eurázsiában, Amerikában, Afrikában nagy számú olyan folyó akad, amelyeknek vízjárása egymástól teljesen függetlenül alakul. Ezen nagy számú vízfolyás 100 - 100 folyója közül átlagosan évente p folyón alakul ki a p%-os valószínűségű árvízi hozamnál magasabban tetőző árhullám. Az információk gyors terjedésének az eredménye, hogy gyakorlatilag nincsen olyan hónap, hogy valamely országból ne jelentenének „katasztrofális”, minden eddigit meghaladó árvizeket. Ez földünk sztochasztikus időjárási folyamatainak logikus következménye. Ezekből a jelenségekből a földünk klímaváltozására csak a napilapok szenzációéhes cikkeiben találunk „következtetéseket”. A több száz független vízfolyás árvízviszonyai azonban az illetékes vízügyi szerveknek a sokaságát érintik: egy-egy felelős Vízgazdálkodási Szervezet által kezelt tájegységen belül alig akad néhány egymástól független vízjárású folyó. Magyarországon például a Duna és a Tisza vízjárása egymástól ugyan független, de ugyanakkor a Körösök, a Szamos árvizei elég szorosan összefüggenek. Ez a definíció tehát, a védelmi berendezések optimális tervezésénél csak bizonyos feltételek mellett használható. A kérdést a kockázatvállalással célszerű megfogalmazni. Azaz azt kell megvizsgálnunk, hogy egy-egy létesítmény megépítésénél, az létesítmény T élettartalmán belül milyen valószínűséggel kockáztatjuk a mértékadó árvízi hozamnál nagyobbnak a jelentkezését. A valószínűségelméletnek ezen klasszikus problémáját néhány - talán váratlan eredményű - részletkérdés tárgyalásával vezetjük be. 5.2.2.1. A korábban észlelt árvízhozamoknál nagyobb, rekord árvízhozam meghaladási valószínűségének a becslése Amint azt már többször idéztük, a Duna 1965 évi árvizének tetőző vízhozama minden korábbi árvizét nagy mértékben meghaladta. A sikeres árvédekezés után a védekezést irányítóknak jogos igénye volt a megfékezett árvízveszély mértékszámának, a meghaladási valószínűségnek a meghatározása. A vizsgálatot előbb a folyó 1901-1964 évek között észlelt 64 éves homogén vízhozam adatsorának a matematikai statisztikai elemzésével végeztük el, ami alapján a Mohácsnál 8239m3/s-mal tetőző 1965 évi árvíz meghaladási valószínűsége 0,0005%-ra adódott (III.-25. ábra). 79
