Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
táshoz tartozó poligon az árhullámkép görbéjét kellő pontossággal közelíti. Ezt követően meghúzzuk ezen árhullámkép minden Dt értékhez tartozó ordinátáját folytonos vonallal és minden így kijelölt trapéznak a felező vonalát pedig szaggatott vonallal. Ezután azonos vízhozam léptékkel, közös, koaxiális tengelyen, általában a levágott árhullámkép baloldalához csatlakozva, ábrázoljuk az 5.84 összefüggés Qk(t) = f[S(t)] görbéjét (III.-23. ábra). A Qk, S koordináta tengelyek Qk = 0, S = 0 pontjából kiindulva Qk tengely mindkét oldalán í Dt') a = arctgl —J 5.85 hajlásszögű két egyenest, szerkesztési segédvonalat húzunk. Például úgy, hogy a függőleges tengely Q = 10 m3/s szintjén jobbra, balra felmérünk 5Dt vízszintes távolságot az S vízszintes tengely irányában lm3 = Is, azaz 3600m3 = lóra lépték szerint. E két pontot összekötve a koordinátarendszer kezdőpontjával megkapjuk a két szerkesztési segédvonalat. A segédvonalak megrajzolása után a trapézok poligonjával közelített Qb(t) belépő árhullám trapézai középvonalainak felső végpontjait, sorszámokkal ellátva vízszintes szaggatott vonallal kivetítjük a Qk(t) = f[S(t)] segédábrára, annak a függőleges tengelyéig. GAJA PATAK, FEHERVARCSURGO, VASKAPU Ezen előkészítés után a szerkesztést a Qk ±= 0, S = 0 pontból a pozitív a szögű segédegyenes felhasználásával indítjuk. Ezen segédegyenesnek és az első vízszintes vetítővonalnak a metszés pontjából a másik, negatív a szögű egyenessel párhuzamos szerkesztővonalat húzunk lefelé, a Qk(t) = f[S(t)] görbéig. E görbével való metszéspontot ezután vízszintesen visszaveti tjük a Qb(t) = f(t) árhullámkép koordinátarendsze73
