Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
valamint a befogadó mellékfolyó alatti szelvény vízhozamára. nq(l*-o,p)snq*(p) 5.75 Természetesen a mellékfolyó torkolata alatt a befogadó árvizhozama mindenképpen megnövekszik, tehát A felírt 5.74, 5.75 és 5.76 összefüggések az adott valószínűségű árvízhozamokra semmiképpen nem érvényes additivitás helyett azt mutatják, hogy a mellékfolyók adott valószínűségű árvízhozama nem lehet nagyobb a befogadó azonos valószínűségű alvízi árvízhozamánál, de ugyanakkor a befogadó és a mellékvízfolyás azonos valószínűségű árvízhozamainak törvényszerű találkozása fizikailag, statisztikailag szinte lehetetlen. A hossz-szelvény megszerkesztésénél az adathiányos, vízhozam-nyilvántartási szelvény nélküli vízfolyás-szakaszok árvízhozamainak a meghatározása a legkeményebb feladat. 5.2.1.6.1. Folyók árvízi hidrológiai hossz-szelvényének a megszerkesztése Az úgynevezett „folyószakaszok”, azaz olyan vízfolyás-szakaszok mentén, ahol a vízfolyás medréhez közvetlenül csatlakozó parti vízgyűjtőkről lefolyó vizek az árvízhozamokat észrevehetően nem módosítják, a mederszakasz árhullám-transzformációs hatását kell meghatározni. E transzformációt, azaz a tetőző hozamok ellapulását, esetleg az ideiglenes, árvízi mércék árhullám-adatainak „a posteriori” elemzésével, az úgynevezett árhullám-transzformáció 4. időinvariáns függvényével becsüljük meg (lásd a 4.3.1.4.1-2 fejezetet). Nagyobb és többé kevésbé prizmatikus medrű folyóknál az árhullám-transzformációt a nempermanens folyami vízmozgás hidraulikai differenciál egyenletével is lehet számítani. Ehhez a differenciál egyenlet peremfeltételeit és paramétereit a mederszakasz részletes topográfiai felvételével, valamint vízhozam mérések és az ezekkel egyidőben végzett esésmérések eredményeit a Chézy-Manning képletbe helyettesítve meder-érdesség kiszámításával és a felszíni sebességmező felmérésével kell „kalibrálni”. Ezen kalibrálás után számított differenciál-egyenletet pedig a számítás után részletesen észlelt árhullámok adataival kell „verifikálni”. Ezen számításokkal lehet igazolni a nagy folyók árvízi hossz-szelvényei p valószínűségi árvízhozamainak egy-egy folyó-szakaszon belüli csökkenő jellegét. (III.-20/a., III.-20/b. ábra) 5.76 65
