Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

Csermák Béla a felrakott, kollégái által becsült Nqat(p = 3%) alapadatnak és kiegyenlítő egyenesről az A vízgyűjtő terület függvényében leolvasott NQemp (p = 3%)' becsült értéknek a

NQst(P = 3%)

NQemp(P = 3%)

5.63

hányadosát, azaz a nyers becslés relatív hibáját az ország térképén, minden egyes szelvényben felrakta. Bensonnal teljesen azonos módon izovonalas térképpel (III.-18.ábra) tette elfogadható pontosságúvá a becslést.

A Bx y orografíkus tényezőnek a Csermák térképről leolvasott számértékével megszorozva az A vízgyűjtő terület négyzetgyökét megkapjuk a 3%-os meghaladási valószínűségű árvízhozam durva becslését (ahol x,y a B árvízi tényező földrajzi koordinátái):

NQ(p = 3%) = Bx y Va

5.64

isméHódési /dószak, év

Előfordulási valószínűség P7.

A p volószinűségi árvizhozom becslésére szolgáló szorzóténuezó: HQ.pl * <ip) HQJX * r(P) ■ B fr

A p valószínűségű árvízhozam becslésére szolgáló szorzótényező a p valószínűség függvényében

Csermák Béla munkájából III.-19. ábra

Néhány hazai vízfolyásnak, a Marcalnak, Baranya pataknak, a Zalának, Zagyvának, Tárnának egy-két évtizedes vízhozam adatsorából Csermák Béla kiszámitotta az egyes p valószínűségű árvízhozamok és a p = 3%-os valószínűségű árvízhozamoknak

NQ(p%L NQ(p = 3%)

5.65

61