Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.4. A VÍZJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK HIDROLÓGIÁJA

épült. A Hermann Ottóról, Magyarország legelső természetvédő tudósáról elnevezett tározó környékére motorral, autóval, motorkerékpárral, motorcsónakkal tilos bemenni és ennek következtében ezen tározó ma Magyarország leggazdagabb vizi élővilágával rendelkezik. Végül e három tározó alatt egy negyedik tározó is épült a környezet víz­igényeinek a kielégítésére. A nagy biztonsággal védett Tisza árterületén a csatlakozó vízfolyások árvédelmi gátjain a tiszai árvizek idején visszaduzzasztott vízszintek elleni védekezés éppen olyan intenzív és hatásos mint a befogadó főmeder melletti gátaké. A mellékfolyók kö­zül azonban a Zagyván az orografikus hidegfrontok okozta árhullámok olyan gyorsan rohannak le, hogy az árvédelmi szolgálat ilyenkor nem mozgósítható. Ennek követ­keztében az 1963 és 1973 között minden évben volt Jásztelek és Szolnok között a Zagyva árvizei által okozott gátszakadás. A Tisza védett árterének biztonsága végett ezért 1974-ben a Zagyván és a Tárnán 7 kezelt zsilipű árvízcsökkentő tározót építettek, amelyeket a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksége irányít. Ezen munka végett a Mátra hegység 14 hidrometeorológiai állomásának meteorológiai adatait, a Zagyva és a Tárná tározók feletti vízhozam-nyilvántartó szelvényeinek víz­állásait és a tározókon belüli vízszintek adatait elektronikus regisztráló műszerek köz­vetlenül, „on line” közvetítik a szakaszmérnökség Csepel-szigeti székháza számítógé­pébe. Itt a számítógép „real time” jelzi előre a hidegfrontok orografikus zivatarai által okozott árhullámokat, majd minden előrejelzett árhullám esetén ugyancsak real time, de ügyeletes mérnöki szabályozást is biztosítva szerkeszti meg a számítógép a 7 árvíz­csökkentő gát kezelési utasítását. Ezen kezelési előírásokat a számítógép rádiós távirá­nyítással „on line” a tározók zsilipkezelő elektromos gépeibe küldi, amelyek automata gépei ennek megfelelően úgy szabályozzák az arvízcsökkentő tározókkal a Zagyva és a Tárná árhullámait, hogy ma már itt is teljes az árvédelmi biztonság. A tározók sok különböző feladata összekapcsolható: például a Zagyva és a Tárná vízrendszerében a vízellátási célra épített tározók is szolgálják a Zagyva árvizeinek a csökkentését, ugyanakkor pedig ezen vízrendszernek kifejezetten árvízcsökkentésre épített Maconkai és Tarjáni tározóját az 1983-1992 közötti aszályos évek idején víz­pótlásra használták. Hazánkban a viszonylag kicsiny szintkülönbségek miatt völgyzárógátas vízerőmű még nem épült, de a világ legnagyobb tározói, az amerikai Boulder és Hower gát Grand Kanyonban, a francia és svájci Gennissiat és Serre Ponton tározók, Oroszor­szágban a Cimljanszki Tenger-, a Bratszki gát, Afrikában az egyiptomi Asszuáni- és a nigériai Kaindji gát, a brazíliai Itaipu a szen|nyezésinentes, minimális üzemköltségű energiatermelést szolgálják. Logikusnak látszik az az igény, hogy a tárbzók árvízcsökkenlését minden esetben kapcsolják össze a vízhasznosítást szolgáló vízpótlással (III.-66. ábra) Ez a kettős üzem azonban csak viszonylag nagy tározók esetén valósítható meg. A vízjárás ugyanis véletlen folyamat: egy-egy árhullám után, amelynek a tetőző hozamát mérsékelték, bármikor újabb árhullám jelentkezhet, aminek a csökkentése csak akkor lehetséges, ha az újonnan érkező árhullám transzformálásához kellő nagyságú, üres tá­rozótérfogat áll rendelkezésre. Ezért a kezeit, vagy zárt zsilipű árvízcsökkentő tározót egy-egy árhullám levonulása után azonnal, vízfolyás alvízi szakaszának vízhozam­225

Next

/
Oldalképek
Tartalom