Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK

5.3.2.2.2.3.3. A lokális vízhiányos időszakok hossza feltételes eloszlásának a becs­A B típusú modellnél alkalmazott, az előző szakaszban tárgyalt gondolatmenet en­nél a C típusú modellnél is alkalmazható. Az alapösszefüggések most így alakulnak: ahol F(Q,) a lokális minimumok C típusú modell szerinti integrálegyenlet megoldásá­val meghatározott f(x) sűrűségfüggvény integrálja. Továbbá ahol az előző összefüggésben használt jelölések mellejtt h(x) a két egymást követő ese­mény, „felugrás” közötti eseménymentes időszakok H(x) exponenciális eloszlásfüggvé­nyének sűrűségfüggvénye, deriváltja. A t metszéspont, a Q, = y vízigény szintnek megfelelő vízhiányos időszak kezdő időpontja a C típusú modell szerint a lése az árhullámoknak a megelőző kisvízre szuperponálódó exponen­ciális eloszlású DQ felugrással történő modellezésével P(Ük = o) = P(Qmin > Q,) = 1 - P(Qmi„ s Q,) = 1 ■- F(Q,) P(Ük = *k) = p{[Q(tk) + DQ] < Q,} = JF(Q, -ix)• h(x)dx 0 5.430 t = tk +—In a Q(tk) + DQk Q, összefüggéssel rögzíthető, amiből a vízhiányos időszak hossza: 5.431 Az alapösszefüggés „általános” eseménye Ük <x, Q(tk +0) > Q,, Q{tk+1)<Q esetben most így írható : Q(tk +0)>Qj, 0 < xk -­a 5.432 Q, 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom