Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
F(x) = P(Qm,n < x) 5.241 feltétel nélküli eloszlásfüggvény meghatározása. Az árhullámok, azaz a felugrások független növekményű eseményfolyamatának alapfeltétele szerint ezen felugrások közötti X időszakok hosszának elméleti eloszlás- függvénye H(x) = P(x á x) = 1 - e_Px 5.242 exponenciális. Ez a fizikailag indokolt alaphipotézis, amint arra már utaltunk, az adatok meghaladási gyakorisági eloszlásának szemilogaritmikus papíron való ábrázolásával, grafikus eloszlástipus vizsgálattal ellenőrizhető. A modell második alaphipotézise szerint a felugrások közötti vízhozamok értékei a Q(t) = Q0 ■ e~at 5.243 exponenciális apadási görbét követik, ahol a t időt a Q0 felugrás to = 0 időpontjától számítjuk. 5.3.2.2.2.2.1. A lokális minimumok eloszlásának a becslése az árhullámoknak Qo = konstans felugrással történő modellezésével Az A típusú modell esetén a Q0 felugrások értéke Q® = konstans 5.244 A fenti hipotézisek szerint tehát a k-adik szakasz Q(t) monoton csökkenő apadási görbe lokális minimumát a xk hosszúságú görbeszakasz végpontjánál éri el, és értéke: Qmin = Qo 'e aTk 5.245 A képletben a felsorolt hipotéziseknek megfelelően Q0 és a konstansok, x pedig exponenciális eloszlású valószínűségi változó. Qnim eloszlásának a meghatározásánál a feladat tehát az ismert H(x) (5.242) eloszlású x valószínűségi változó cp(x) függvénye eloszlásának a meghatározása. A valószínűségelmélet elemi összefüggései szerint ezen (Lásd Prékopa ,1964) eloszlás sűrűségfüggvénye az 165
