Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
kívánságára az egymintás Kolmogorov próbával teszteli. A feltételes eloszlásfüggvények ezt az illeszkedés vizsgálatát minden kijelölt Q, = y szinten el kell végezni. Ezt követően a felhasználó az illeszkedés vizsgálat eredménye alapján eldöntheti, hogy valamennyi szinten az elméleti eloszlást alkalmazza, vagy csak azon szinteken, ahol az illeszkedés a felhasználó által kijelölt szignifikancia szinten elfogadható volt, vagy pedig minden szinten az empirikus gyakorisági eloszlás használatát írja elő. Az évi összegek eloszlásánál pedig nyilvánvalóan a központi határeloszlás tétel szellemében a gép normális eloszlásfüggvény illesztésével próbálkozik. Mivel a független elemek száma rövid naptári időszakok idején a Gauss által minimumként megadott 30-at sok esetben meg sem közelíti, az illeszkedés vizsgálatra a sorozatos Kolmogorov próbákat itt is el kell végezni. A jelenségek számának Poisson jellege a további hidrológiai vizsgálatoknak a bázisa. Ennek ellenőrzésére a jelenségek közötti időszakok (nem a metszékek időszakai, hanem a metszékek által kijelölt lokális maximumok közötti időszakok) eloszlásának exponencialitását kell ellenőrizni. A numerikus exponencialitás vizsgálat mellett a grafikus sok esetben egyértelműbb eredményt ad. A megoldás módjának, azaz minden szinten elméleti, vagy minden szinten empirikus, esetleg szintenként az illeszkedésvizsgálat eredményéhez alkalmazkodó eloszlásfüggvények meghatározása után a számítógép az 5.193 típusú F(x|y) = p(^<x|Q,=y) feltételes eloszlásfüggvényeket P = f(Q,5) 5.198 összefüggéssel jellemezhető görbescrcggel ábrázolja. A } valószínűségi változónak a görbesereg paramétereként használt értékeit a felhasználó saját igényei, illetve az ábrázolás során tapasztalható szempontok szerint, akár sorozatosan is korrigálhatja. Az ábrázolásnál a derékszögű koordinátarendszernek a függőleges tengelyén a Qj feltételt, azaz a vízigények vízhozamértékeit rögzítjük, a vízszintes tengelyre pedig a meghala- dási valószínűségek függvényértékei kerülnek. A matematikusok által használt ábrázolás rendszertől való eltérést az izolált yízhozam-nyilvántartási szelvényekre meghatározott vízkészletjellemző függvényeknek a teljes vízfolyásra, vagy vízfolyásszakaszra való kiterjeszthetősége indokolja. Ezen kiterjesztés alapeszköze a vizfolyások negyedik időinvariáns függvénye, a redukált kisvízi vízhozam hossz-szelvény, amelyhez az 5.146 típusú háromváltozós görbesereg koaxiális nomogram jelleggel csak ilyen ábrázolás esetén csatolható. A teljes év vizsgálatánál, különösen heves vízjárású, vulkanikus vizgyűjtőjű patakok esetében az elméleti eloszlásokra vonatkozó hipotéziseket igen magas szignifikancia szintű illeszkedés vizsgálatokkal lehet igazolni. Amennyiben ezek az illeszkedésvizsgálatok akár a feltételek teljes ymin <y < ymax tartományában, akár en144
