Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

A havi vízmennyiségekre való csatornahálózat, szivattyútelep méretezés természe­tesen a télvégi, tavaszi belvizek több hetes tározódásával, azaz több hetes belvízi elön­tések kialakulásával jár. A télvégi, tavaszi belvizeknél ezen hosszúnak tűnő döntési időtartamok jelentős károkat nem okoznak. 5.2.4.2. A nyári belvizek levezetésének hidrológiai kérdései A nyáron, az előkészítő esőzésekkel átáztatott talajra hulló felhőszakadások okozta belvízi elöntések nagy kárai viszonylag kicsiny területekre korlátozódnak. Ezeket a súlyos károkat ezen területeket elborító viszonylag kis mennyiségű víznek a gyors leve­zetésével lehet kiküszöbölni, mérsékelni. Hazánkban, Európa mérsékelt időjárási zó­nájában ezen veszélynek kitett területeket a télvégi, tavaszi belvizek is veszélyeztetik. Tehát ezeknek a területeknek belvízrendszereit is ezekre a hóolvadásos belvizekre kell méretezni. A leírt módon méretezett rendszert kell a nyári záporok levezetésének me­chanizmusával ellenőrizni, illetve az adott biztonság melletti levezetés érdekében a rendszer tervét tovább kell fejleszteni. Az ellenőrzés tovább fejlesztésének alapvető módszere a lefolyási viszonyokat jel­lemző A(t) vízgyűjtő jelleggörbe megszerkesztésén alapul. A domb- és hegyvidéki víz­gyűjtőkkel szemben síkvidéki területen, amelyen a belvízlevezető hálózat első változa­tát a hóolvadásos belvizek levezetésére már megterveztük, ez nem megvalósíthatatlan adat. A tervezett csatornahálózat minden szakaszában, az esetleg alkalmazott esésnö­velő szivattyúk hatását is figyelembe véve a vízsebességek a hidraulikai méretezés eredményeként ismertek. így egységnyi I = konstans = 1 intenzitású, x -+ oo igen hosz- szú idejű felszíni lefolyás (hatékony csapadék) feltételezésével, az eredő árhullámkép, azaz a síkvidéki vízgyűjtőnek, a belvízöblözetnek Q=f(t) = I-A(t) = A(t) 5.168 a vízgyűjtő jelleggörbéje, vízgyűjtő karakterisztikája megszerkeszthető. A szerkesztés mindmáig megoldatlan kulcskérdése a mértékadó felszíni lefolyás, a „hatékony csapadék” felvétele. A heves csapadékok Imax maximális intenzitása és idő­tartamuk közötti összefüggés, a kellő megbízhatóságú F(x|t) = P(lmax<x|x = t) 5.169 feltételes „éghajlati csapadékvalószínűségi függvény Imax = f(t,T) 5.170 elterjedtebben használt változata - ahol Imax a t csapadék időtartamhoz és T = 1/p visz- szatérési időhöz, azaz a meghaladási valószínűség reciprokához tartozó maximális 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom