Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
Tartalomjegyzék
5. A MŰSZAKI HIDROLÓGIA Könyvünk bevezetőjében hangsúlyoztuk, hogy a vízgazdálkodási tevékenység keretében a hidrológia nemcsak e tevékenységhez kapcsolódó természettudomány, amelynek ismerete a vízimérnök szakmai tájékozódásához elengedhetetlenül szükséges, hanem a mérnöki alapfeladatnak, új létesítmények tervezési munkafolyamatának és a vízgazdálkodási tevékenység irányításának szerves része, amit ezen új művek, illetve tevékenységek hidrológiai méretezésének nevezünk. Ezen hidrológiai méretezések módszertanát könyvünk ezen részében a vízgazdálkodási tevékenység ágazatai, illetve ezen tevékenység munkamódszerei szerint tagolva tárgyaljuk. Előbb a preventív vízgazdálkodási tevékenység építményeinek hidrológiai méretezését tárgyaljuk sorra véve:- a nagy folyók árvízvédelmét és- a kisebb domb és hegyvidéki vízfolyások vízrendezését szolgáló árvízszámítások hidrológiai számítási módszereit, majd- a síkvidéki területek belvízszámítási kérdéseit. A vízgazdálkodás vízhasznosítási problémáinak megoldásához részletesen tárgyaljuk a vízkészletek számítását, numerikus jellemzését, a vízhasználatok hidrológiai méretezésének kérdéseit. Az aktív vízgazdálkodási tevékenység két legfontosabb területének,- a vízgyűjtő fejlesztés és- a folyóhasznosítás hidrológiai kérdéseinek a tárgyalásánál külön fejezetben foglalkozunk:- a vízhasznosítási, árvízcsökkentő és komplex tározók és tározórendszerek hidrológiai méretezésével,- a kisvízfolyások eróziós energiája aktiv szabályozásának a hidrológiai számításaival,- a kisvízfolyások és folyók mederalakulásának és ezen mederalakulás szabályozásának hidrológiai kérdéseivel,- a jégjárás szabályozásának és a hajózás biztosításának hidrológiai kérdéseivel és- az aktív folyóhasznosítás komplex megoldásának hidrológiai méretezési feladataival. Külön fejezetben foglaljuk össze a vízgazdálkodás távlati fejlesztési terveinek alapját jelentő regionális, országos és internacionális vízkészlet-feltárás munkáit. 9
