Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
Mindenekelőtt a folyón levonult, árvizek észlelt árhullámképeinek sorozatos elemzésével meghatározzuk egy-egy árhullámon belül az áradó ág időhosszának és az árhullám teljes hosszának az arányát. (Ez az arány általában’kicsi, a legtöbb esetben kisebb mint 1/3-ad). A szerkesztés első lépésekéit meghúzzuk az előzőleg már kiszámított p valószínűségű tetőző vízhozam magasságáig az árhullámkép függőleges tengelyvonalát (III.-38. ábra). Ezt követően a crossing módszerrel megszerkesztjük az árhullámok maximális hosszának F(x|y) = p(Tmax á-x|Q0 = y) 5.165 illetve tömegének, F(x|y) = P(vmax < x|Q0 = y) 5.166 kis vízfolyásoknál általában 1, nagyobb patakoknál 10, folyóknál 100, illetve a Duna esetében 1000 m3/s szintkülönbségeknek megfelelő Q0 = y metszékekhez mint feltételekhez tartozó feltételes eloszlásfüggvényeit (lásd a III.-34., és III.-35. ábrákat). A megfelelő p valószínűség és az y szinteknek megfelelő koordináta metszéspontokban interpolálással becsült Tmax maximális időtartamokat a megfelelő y szintekhez e tengelyre merőlegesen, vízszintesen felrakjuk figyelembe véve az áradó ág időtartamának előzőleg megbecsült arányát. A megrajzolt árhullámkép ellenőrzésére meg kell szerkeszteni az árhullámkép V = f(Qo) 5.167 tömeggörbéjét, azaz az árhullámkép Q0 metszékszintjei fölötti víztömegeit e metszék- szintek függvényében ábrázoló görbét. Az előzőekben leírt módon meghatározott árhullámképnek a tömeggörbéjét, megfelelően megválasztott térfogategység esetén szúrókörzővel való folyamatos összegezéssel, „grejfolással” az árhullám csúcsától lefelé haladva igen gyorsan meg lehet szerkeszteni. (1 m3/s szintkülönbségek esetén a tömeggörbe vízszintes tengelyének m3 léptéke a Q(t) árhullámkép időtengelyének s (másodperc) léptékével egyezik, azaz amennyiben az árhullámkép ábrán 1 órának 1 cm felelt meg, a tömeggörbén 1 cm 3600 m3 kell hogy legyen. 10, 100, 1000 m3/s szint- különbségek esetén a tömeggörbe in3 léptéke az árhullámkép s időléptékének 10, 100, illetve 1000-szerese). Az így meghatározott 5.121 tömeggörbe Q0 = y szintekhez tartozó értékeit az 5.120 feltételes eloszlásfüggvény p valószínűségéhez és Q0 = y szintekhez tartozó értékeivel ellenőrizzük. Általában ezen Q0 = y tartozó értékpárok között jelentős eltérések vannak, ami azt bizonyítja, hogy az árhullámok tetőző vízhozamai és az árhullámok tömege közötti kapcsolat nem egyértelmű függvény. Magyarországon a Fekete-Körös Gyulai 109
