Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

A Duna legértékesebb hidroökológiai hullámterének, a fJemenci erdő vizeinek minőségét vizcserével szabályozó árhullámok évi számainak feltételes meg-nem-haladási valószínűségei, amelyet a mai állapotot jellemző 1965-1996 éves homogén vízállás-adatsorból metszék módszerrel, Poisson eloszlással becsültünk . 350 cm-es vízállásnál indul meg a vízjárás a hullámtér mellékágaiban, 450 cm-nél indul meg a hullámtér elöntése, 650 cm-nél borítja a

viz a teljes hullámteret.

III.-3 2. ábra

Töltésezett folyóink azon árhullámainak évi száma, amelyek a hullámtérre kilépnek csak igen kis valószínűséggel és csak egyes kivétele^ szelvényekben haladja meg az 5- öt. Ennek megfelelően ezen néhány árhullámot jellemző maximális értékekre, illetve összegekre az ezen elemek nagy számára alapozott Elméleti összefüggések csak közelítő jelleggel alkalmazhatók. A Geinenci hullámtér vízháztartását, vízminőségét a legjobban felvízi vízerőmű duzzasztóművéből odavezetett vízzel, vagy, jóval bonyolultabb módon, a középkori magyar vízgazdálkodás világhírű módszerének, a fokgazdálkodásnak felújításával lehet optimalizálni.

A metszék módszer alkalmazása során az MH Műszaki Hidrológia programcsomag a maximumok vizsgálatánál minden egyes inetszéknél a Gumbel típusú elméleti eloszlásfüggvényt, az összegekre a normális elméleti eloszlásfüggvényt, az árhullámok számára a Poisson elméleti eloszlást illeszti. A Kolmogorov próbával, illetve grafikus eloszlástípus vizsgálattal végzett ellenőrzés negatív eredménye esetén a megfelelő eloszlásokat a program az empirikus, gyakorisági eloszlással jellemzi és ezen értékeket ábrázolja az

100