Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
Chézy képlet a Q = v-A képlethez hasonló módon fölhasználható. Ezen finomítás során a szerkesztést szinte azonos módon ismételjük meg. Előbb a négyes grafikon sorozat két szélső ábráját, azaz a bal szélen az extrapolálandó Q = f(H) vízhozamgörbét, jobb szélen a fölmért keresztszelvényt ábrázoljuk, azonos H vízállás ordináták közös függőleges rendszerében. A következő lépésben 20-50 cm-ként rögzített, minden H, szinthez nemcsak az A(H,) keresztmetszeti területet plammetráljuk, hanem a szelvény H, szinthez tartozó nedvesített P(H,) kerületét is lemérjük. Az így lemért adatok = <4.m, hányadosainak, azaz a hidraulikus sugárnak a négyzetgyökével szorozva a megfelelő A(H,) szelvényterületet megkapjuk a H, értékhez tartozó Sz(H,) = VR(H,)-A(H,) (4.114) „szelvénytényező” értékeit. Ezen Sz(H,), Hj adatpárokat a négyes grafikonsorozat harmadik mezőjében, megfelelően megválasztott léptékű Sz szelvénytényező tengelyosztással a teljes H < LNV tartományban ábrázoljuk és a fölrakott pontokat folyamatos görbével összekötjük. Ez az ábra tehát az Sz = f(H) szelvénytényező görbéjének a teljes vízállástartományra vonatkozó görbéje. A négyes ábrasorozat második mezőjébe az E = c-VÍ (4.115) Chézy együtthatóval jellemzett „eséstényező” E = f(H) (4.116) ábrája kerül. Ezen ábra E(HS) pontjait a vízhozamgörbe megszerkesztett szakaszának H < H(Qi maxj tartományán belül leolvasott 5-10 Hs vízálláshoz tartozó Q(HS) vízhozamok és az ugyanezen szintekhez tartozó, az előzőek szerint megszerkesztett Sz = f(H) görbéről leolvasott szelvénytényezők E(HS) = Q(Hs) Sz(Hs) (4.117) hányadosaként kapjuk. Ezen összetartozó értékpárokat az ábrasorozat második mezőjében, megfelelően megválasztott léptékű eséstényező tengely fölvétele után ábrázoljuk. Mivel a Chézy-Manning összefüggés 137
