Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
A vízhozamidősomak az úgynevezett k korrekcióval történő meghatározásának gyakorlati példával való illusztrálására a Zala Zalaapáti szelvény vízhozamadatsorának a számítására példaként felhívjuk a figyelmet Szilágyi Endrének és Szígyártó Zoltánnak megjelent cikkére. 4.2.2.3.5 A vízállás-vízhozam transzformáció kis esésű, stabil medrű folyó szelvényébe telepített vízmérce állomáson, az úgynevezett eséskorrekció A hitelesítési mérések adatpáijait ábrázoló pontok fölrakásánál, amint ezt az előzőekben nyomatékosan hangsúlyoztuk, különböző pontjelölésekkel kell a permanens, az apadó és az áradó vízállás idején végzett mérések eredményeit fölrakni. A hazai gyakorlatnak megfelelően, amint azt írtuk, a permanens vízállás idején mért vízhozam értékeket csillaggal, az áradó vízállás, vízhozam adatpárok pontjait telt körrel, az apadás idején mért adatokét üres körrel jelöljük. Kisesésű, de stabil medrű folyók szabad szelvényébe telepített vízmércéi vízhozamgörbéjének szerkesztésénél a fölrakott pontok halmaza általában igen széles sávot fed le. A ponthalmaz részletesebb vizsgálata során azonban a folrakott pontok különleges rendeződését figyelhetjük meg. (II.-23. ábra) A csillaggal jelölt, permanens vízállásnál mért adatok pontjai önmagukban egyértelműen egyetlen, jól meghúzható görbét rajzolnak meg. A telt körrel jelölt pontok e görbétől jobbra, elég széles sávban szóródnak, a permanens vízállásnál mért vízhozamoknál jóval nagyobb vízhozamokat mutatva. Kisesésű vízfolyás stabil szelvényében az áradás idején mért hozamok azonos vízállásnál nagyobbak az apadásnál azonos vízállásnál mért hozamnál. A permanens állapotban mért hozamok egy görbére illeszkednek. II.-23. ábra 81
