Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
illetve Q(.) = A(H(t)) (4.28) vízállás-vízhozam transzformáció kérdésének a megoldása során nemcsak a vízjárás időbeni alakulásának a folyamatát kell transzformálni, hanem a mederváltozás folyamatát is követni kell. Egy irányú folytonos mederváltozás esetén a valós vízhozamok és a változó vízállások közötti kapcsolat 4.52 típusú, időtartományokhoz kötött kétváltozós függvények helyett a háromváitozós függvénnyel, illetve e függvényt ábrázoló felület szintvonalainak a görbeseregével rögzíthető. A görbesereg szintvonalainak paramétere az egyes görbét azonosító egy-egy egyetlen időpont. A szintvonalakról tehát csak akkor olvasható le közvetlenül a vízhozam ha a megfelelő vízállást a görbét jellemző időpontban észlelték. Minden más vízhozamot az észlelt vízállás vízszintesén a észlelés időpontját közrefogó két időponttal jelölt görbe között, ezen időpontnak megfelelően, lineárisan interpolálva kell leolvasni. A szintvonalak megrajzolásánál nyilvánvalóan az első föladat a szintvonalaknak megfelelő jellegzetes időpontok megválasztása. Erre nyilvánvalóan önként adódik a naptári éveket elválasztó időpont, azaz minden év január 1-e. Ezen szintvonalak megrajzolását megkönnyíti, egyértelművé teszi a fölrakott pontok évek szerinti színezése. Amiként január 1-e elválasztja az újévet az óévtől, ugyanúgy 4.50 függvényfelület egyes év január 1-i időpontját rögzítő szintvonalak elválasztják az újévnek például pirossal jelzett pontjait az óévnek zöld pontjaitól. A szintvonalak görbeseregét tehát a különböző színű ponthalmazokat elválasztó vonalak megrajzolásával lehet megszerkeszteni. (II.-21. ábra). A mérési adatokat természetesen ilyen esetben is terhelheti AQ > 10% mérési hiba. A szerkesztés során minden mérési pont helyzetét ellenőrizni kell: meg kell vizsgálni, hogy az egyes pontok mellé írott dátumok a szintvonalak által rögzített „pontos” helytől milyen távol vannak. Amennyiben ez vízszintes irányban mért távolság a vízhozamérték 10%-át meghaladja, az eltérés okát ki kell nyomozni. Megjegyezzük még, hogy a szintvonalsereg görbéi, az előzőekben részletezett okok miatt ugyancsak alulról domború alakúak. Amint arra az előző fejezetben már utaltunk, sok dombvidéki vízfolyásunk alsó szakaszát rendszeres föliszapolódási folyamat, jellemzi. Ezen vízfolyásszakaszokat a környező síkvidék árvédelme érdekében 3-10 évenként rendszeresen „rendezik”, azaz kotorják. Ennek megfelelően a kotrások időpontjában hirtelen mederváltozás, és ennek megfelelően hirtelen vízállás-vízhozam kapcsolat módosulás alakul ki. Két egymást követő mederrendezés között pedig a meder föltől tő- dése folytonos. Ilyen esetben a (4.50) H(t)^Q(t) illetve (4.28) 75
