Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
4.2.2.3.2 A vízállás-vízhozam transzformáció szabad szelvényben telepített vízmérce állomáson, a hidraulikai viszonyok hirtelen megváltozása esetén A vízhozamgörbe szerkesztésének előkészítésénél a hitelesítési mérések vízhozamvízállás adatpárjának megfelelő pont fölrakása után a pont mellé kell írni, amint azt külön hangsúlyoztuk, a mérés időpontját. Ez az adat segít a hirtelen mederváltozás okozta vízállás-vízhozam kapcsolat változás elemzésében és a transzformációs föladatnak a megoldásában. A ceruzával fölrakott ponthalmaz ilyen esetben ugyanis két jól megkülönböztethető görbe körül csoportosul. Ezen két görbe egyenkénti megrajzolása gondot nem okoz. E görbék megrajzolása után azonban tisztázni kell a hirtelen görbeváltozás okát és főleg időpontját. A hirtelen mederváltozást (esetleg mederérdesség erőteljes változását) előidézhette mesterséges beavatkozás, de előidézhette természetes folyamat is. A kérdés tisztázásához elsősorban ezen változás időpontját kell körülhatárolni. Ehhez a pontok mellé írott mérési dátumok adnak megfelelő információt. A hirtelen mederváltozás okozta kapcsolatváltozást mutató ponthalmaz pontjai közül azok, amelyeknek megfelelő méréseket a változás előtt mértek kizárólag az egyik görbére, a változás után mért értékeknek megfelelő pontok a másik görbére illeszkednek. (Természetesen a két görbének lehet közös szakasza!) Amennyiben a két megrajzolható görbére illeszkedő pontok mellé írott időpontok ilyen rendeződést nem mutatnak az időben váltakozó külső hatásokra utal. E gyakorlatban viszonylag ritka jelenségnek egyik oka lehet a mérceszelvény alatt létesített vízosztó mű, árapasztó, nagyobb méretű vízkivételi mű szakaszos üzemeltetése. Ilyen esetben a napi vízhozamok számítása különleges transzformációs eljárás kialakítását és az üzemeltetésre vonatkozó többletinformációk fölhasználását igényli. A vízi növényzettel erősen benőtt meder esetében is ehhez hasonló jelenséget észlelünk: a fölrakott pontok ilyenkor nem két görbét, hanem két elkülönülő, vízhozamgörbe szerkesztésére nem alkalmas, nagy szórású ponthalmazt alkotnak, ahol a pontok rendeződése a dátumoknak nem az évszáma, hanem hónapjai szerint alakul. A nyáron mért vízhozamokhoz magasabb vízállásadatokat észleltek, mint a téli mérések idején. E kérdés azonban, amint azt már hangsúlyoztuk, egyszerű görbe-szerkesztéssel nem oldható meg. Abban az esetben amikor hirtelen mederváltozás volt a legrégebbi mérések pontjait kiegyenlítő görbének az illeszkedési tartományán belül kell legyen egy olyan pont, amely mellé írott ti dátum viszonylag a legfrissebb. A másik görbére illeszkednek az újabbkeletű méréseket reprezentáló pontok, amelyek közül az egyik a legrégebbi, t2 időpontbeli. A hirtelen mederváltozásnak ezen két időpont között kellett bekövetkeznie, azaz. t, < T < t2 (4.47) A mederváltozás T időpontjának ily módon történő lehatárolása után kell kinyomozni mederváltozás okát és pontos időpontját. A leggyakoribb mesterséges beavatkozás, amely a vízhozamgörbe jelentős változását okozta a kizvízfolyásokon végrehajtott mederrendezés, azaz kotrás. Hirtelen vízhozamgörbe módosulást okozhat azonban kisvízfolyások mederrendezése során mérceszelvény alatt épített eséscsökkentő bukó 70
