Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.2 A VÍZHOZAMOK IDŐBELI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETÉSE
Fölhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a megállapítás kiteijeszthető valamennyi átbu- kási szelvény, trapéz alakú, félkörívű, háromszögszelvényű, stb. bukó típusára, hiszen bármilyen szabályos szelvény esetén az Q = m • A • ^2 • g • h (4.43) általános érvényű képletben, szabad átbukás esetén, az A átfolyási keresztmetszet a h átbukási magassággal, és ennek megfelelően a H vízállással, legalább lineáris mértékben növekszik, tehát a közelített hatványfüggvény kitevője a 3/2 értéknél általában magasabb, a görbe konkáv jellege tehát minden esetben igen határozott kell legyen. A vízhozamgörbe konkáv jellege nyilvánvalóan a természetes vízesések fölé telepített vízmércék vízhozamgörbéjét is jellemzi. Az úgynevezett lineáris bukót, amelynél az átbukási szelvény fölfelé hiperbolikusán szűkül, speciális hordozható mérőeszközként kisvízhozamú források vízhozamának a mérésére gyártják. Ilyen fémlemez bukónak rögzített beépítéséről nincs tudomásunk. Amennyiben valamely forrás vízhozamának a regisztrálását ilyen beépített lineáris bukó fölé telepített mércével oldják meg, a hitelesítési mérések minden bizonnyal Q = A h egyenesre illeszkednek. A vízhozamgörbe alulról homorú volta nemcsak a bukók, hanem a rohanó vízmozgást biztosító szűkületek esetén is könnyen igazolható: a szűkület fölött a víz sebessége a vízmélységgel négyzetgyökös kapcsolatban van, az átfolyási keresztmetszet pedig, akár négyszögszelvényről, akár trapézról van szó, a vízállással legalább lineárisan változik. A nagyobb folyóinkon vízmércéink legtöbbjét „szabad” szelvényben telepítették. Ennek megfelelően a vízállás vízhozam kapcsolatot egyetlen „szabályozó (kontroll) szelvény” helyett „szabályozó (kontroll) szakasz” szabályozza, és ennek megfelelően, a megszerkesztendő vízhozamgörbe alakját a Q = — • -%/l - • A (4.35) n Chézy-Manning képlet jellemzi. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a hidraulikai képletek a hitelesítési görbék megrajzolásánál a vizuális, manuális szerkesztést könnyítik, de a görbék numerikus számításokhoz nem alkalmazhatjuk ezeket. A Chézy képlet tehát mindössze arra utal, hogy a szabad szelvényben elhelyezett vízmérceállomások vízhozamgörbéi is alulról homorúak. A természetes vízfolyásoknál az L mederszélesség ugyanis a h átlagmélységnél nagyságrendben nagyobb (például a Dunánál a 3-5 m-es átlagmélységnek a 300-500 m-es szélesség közel százszorosa.) Az ilyen átlagmélységgel megrajzolt négyszögszelvény hidraulikus sugara pedig, h-L L + 2h h (4.44) 65
