Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA

(

X — tr

s*

—j=< m< x + t vn

p

(4.372)

Ennek alapján tehát kijelenthető, hogy annak a valószínűsége, hogy a statisztikai sokaságot jellemző m várható érték az n elemű statisztikai minta x számtani középér- s*

lékének +t„

s*

intervallumán belül van 1 - p valószínűséggel, azaz ezen

2 • tp. • szélességű intervallum „szignifikancia szintje 1 - p. Vn

Példa:

Az 1972 január 19-én mért 30 adat alapján tehát a Dunán zajló jégtáblák átlagos vastagsága a következő képen jellemezhető. A mért adatokat, a számtani közép és az empirikus szórás számítását a II.-XV. táblázatban foglaltuk össze.

A tűrési sávok meghatározása: xz Az adatok számtani átlaga :

x =

n

1601

30

53,4

Az adatok négyzetének számtani átlaga:

x

2

236253

30

7875,1

Az empirikus szórás

X(*,-*)

■w-rhrr

150998,4

29

= 72.16 =

2>í

i=i- x

n í236253

n - 1 ~ 30

30

■53,4Z I----= 72,08

1 29

365