Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)

4.1 A VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA ÉS MÉRÉSE

hatására a csővezeték x távolságban lévő lyukain buborékok indulnak el, a buborék nagyságának megfelelő v0 = konstans emelkedési sebességgel. Az x pontbeli h(x) mélységből elinduló buborékok tehát

*

h(x)

V

o

= t(x)

(4.16)

idő múlva jelennek meg a csőből való kilépés után a felszínen. Ez alatt a t(x) idő alatt azonban a kérdéses pontbeli fiiggélynek megfelelő V(x) átlagsebességgel a buborék a vízszintes irányú mozgást is végez, és ennek megfelelően a szelvény vonalától lejjebb, S(x) pontban jelenik meg a felszínen. Nyilvánvalóan ez az S(x) távolság a V(x) átlag- sebesség és a t(x) emelkedési idő szorzata:

s(x)= v(x)-t(x) (4.17)

4.16-ból t(x) értékét ide behelyettesítve

S(x) = V(x)-^ (4.18)

V n

Ezen egyenlet mindkét oldalát megszorozva a konstans v0-val, és a víztükörszélesség dx differenciájával és figyelembe véve, hogy a h(x) dx szorzat az x pontban a dx szélességű elemi átfolyási felülettel, dA-val azonos, azaz:

h(x)dx = dA (4.19)

valamint a vízfolyás x-beli V(x) középsebességének és az elemi dA átfolyási felületnek a szorzata ezen felületen átfolyó elemi dQ vízhozammal egyenlő, azaz:

V(x) • dA = dQ (4.20)

felírható, hogy

v0 • S(x) • dx = V(x) • h(x) • dx = V(x) • dA = dQ (4.21)

A teljes L szélességű szelvényen átfolyó Q vízhozam ezen elemi dQ vízhozamok összege, integrálja:

v0 ■ J S(x) • dx = j V(x) • h(x) • dx = J V(x) ■ dA = Q (4.22)

L L A

33