Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA
a numerikus módszerek kialakíthatók, de ezen bonyolultabb kapcsolatok mutatóinak a számítása egyértelmű aligha lehet. A matematikai statisztika szempontjából az egyértelmű megoldást a mai állapotot jellemző, mért, megfigyelt elemekből álló statisztikai minta földolgozása nyújthat. Kétségtelen, hogy az adatok ábrája, a korreláció számítás azt mutatja, hogy a vízállások szintjének a süllyedése a legutóbbi években is folytatódik, de ennek a süllyedésnek az évi 1-1,5 cm értéke nagyságrendben kisebb az egyes évek adatai közötti véletlen ingadozásnál. Nyilvánvaló tehát, hogy az utóbbi években észlelt adatok véletlen ingadozásait jellemző statisztikai adatokat, amelyek a mai helyzetet is jellemzik, ezen csökkenési tendencia nem befolyásolja. Ezen utolsó, rövidebb időszak statisztikai mintája tehát a hidrológiai számításokhoz fölhasználható. A vízállás csökkenés az időegységek és a vízállások jellegének - évi maximumok, középvízállások, minimumok - függvényében 11.-117. ábra A Kolmogorov próba élesített gépi változata alapján a mai állapotra jellemző homogén minta nagy megbízhatósággal meghatározható. A vizsgálat Kolmogorov próba két „egymásba skatulyázott” ciklikus számítási sorozatára épül. A számító gép minden, a legutolsó észlelt adattal záródó idősorra elvégzi a homogenitás vizsgálatot a Kolmogorov próba léptetéses eljárásával oly módon, hogy a teljes idősorból elindulva ciklusonként mindig elhagyja az előző vizsgálat időrendben első adatát. E vizsgálat során minden egyes, ciklusonként rövidített adatsort a program a minimális 1 - L(z) paraméterrel jellemez. Amennyiben ezen paraméter a 0,3 értéket meghaladja az adatsor 326
