Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA
sehol, soha gátszakadás nem volt, a kimélyült mederben a hajózás viszonylag igen biztonságos és folyóban a jégtorlasz képződés minden lehetősége megszűnt. Ezen általános vízszintcsökkenések viszont lehetetlenné teszik a vízállások statisztikai vizsgálatánál a rendelkezésünkre álló teljes vízállásadatsor közvetlen fölhasználását. A megbízható megoldás nyilvánvalóan a vízhozamadatok földolgozása, amelyek eredményei a vízfolyás, esetünkben a Duna, teljes hosszára is kiterjeszthető. Ennek birtokában a vízállás viszonyok, amint arra már utaltunk, a vízállás-vízhozam transz- formáció invertálásával, azaz a Duna esetében az aktuális vízhozamgörbe fölhasználásával statisztikailag jellemezhetők. BOO UizÁIUs [cnl : MOHÁCS Q-> 16 Sz 19 1 Go rb« 17 Sz 19 01. Ol^O-r^-T^L CJX'Ol^-Cfl - TöL 800 1904. 12. 31 1933. 12. 31 7ÜO 18>^ 19 3£^01. Ol - TőL 1942. 12/yU roo 6UÜ 5ÜÜ 500 *oo x 400 300 ?oo 200 Iüö 1ÜO 2000 3000 4000 5000 Uizhozan (n3/sl A mohácsi vízhozamgörbék változása is mutatja a vízállás csökkenés tendenciáját 11.-115. ábra A Duna mentén azonban számos vízmérce állomáson, például éppen Baján és Pakson nincs külön vízhozamnyilvántartás, nincs vízhozamgörbe, hiszen ezen szelvények vízhozam viszonyait a szomszédos állomások vízhozamadatai jól jellemzik. A vízhozam nyilvántartási állomások vízhozamaira meghatározott statisztikai mutatók azonban ezekre a közbeeső állomásokra már csak bonyolult, és igen bizonytalan úton vihetők át. A csak permanens állapot esetén egyértelmű mércekapcsolati vonalak alkalmazása, esetleg néhány frissen elvégzett vízhozammérés segítségével, durva becsléssel számított közelít vízhozamgörbe segítségével e vízállásértékekre átszámított statisztikai mutatók megbízhatósága igen kétséges. A vízállásokkal kapcsolatos műszaki feladatok között akad néhány, például a töltések árvízi terhelése, ami a vízhozamadatokkal még közvetve sem jellemezhető. Ezen paraméter és e paraméter 324
