Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.1 A VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA ÉS MÉRÉSE
4.1.1.3 Vízhozammérés sebességmérő szárnnyal A szakmai körökben is a legismertebb vízhozammérési módszer a sebességmérő szárnnyal végzett mérés. A hidraulika alapösszefüggése szerint ugyanis a Q vízhozam a keresztszelvény A területének és a középsebesség szelvényre merőleges v komponensének a szorzata: Q = A • v (4.4) A feladat tehát a keresztszelvény A területének és a v sebességkomponensnek a mérése. A keresztszelvény fölvétele egyértelmű topográfiai feladat, amelyet évszázadokkal ezelőtt már sikeresen mértek a vízfolyás fölött kifeszített kötél mentén szondázással, az utóbbi évtizedekben pedig visszhangos mélységmérővel, „echologgal”, majd regisztráló berendezéssel „echográffal”. Jelenleg a víz mélységet egyértelműen rögzítő ultrahang visszaverődési idő mellett ugyancsak elektronikus adatokkal rögzítik a mederfölvételt végző műszer parttól lézersugárral mért távolságát is. Az elektronikusan rögzített adatok számítógépbe töltve azonnal, „real time” szolgáltatják a vízfolyás keresztszelvényét. Ezen automatizált mérések mellett, kisebb vízfolyásokon ma még általánosan szondarúddal vesszük föl a keresztszelvényt. Mivel a keresztszelvény viz alatti jellemző pontjait előre nem ismerhetjük a Meteorológiai Világszervezet - a WMO - kötelező ajánlásait követve a keresztszelvény ekvidisztáns, egyenlő távolságú pontokban kell fölvenni, ahol ezen távolságokat a szabvány a mérendő szelvény víztükör szélességének a függvényében szolgáltatja (II.-I. táblázat). n.-I. táblázat: a mélységmérések távolsága a víztükörszélesség függvényében (Starosolszky - Muszkalay - Börzsönyi: Vízhozammérés, 123. old.) Víztükörszélesség (m) Mélységmérések távolsága (m) 0,00 - 1,99 0,05 2,00 - 4,99 0,10 5,00 - 9,99 0,25 10,00 - 24,90 0,50 25,00 - 49,90 1,00 50,00 - 99,90 2,00 100,00 - 199.90 2,50 200,00 - 499,90 5,00 500,00 10,00 A 4.4 képletben a v vízsebesség és az A átfolyási felület egyaránt vektorok, a vízhozam viszont nyilvánvalóan skaláris mennyiség. Ebből a matematikai tényből következik, hogy a két vektornak a skaláris szorzatáról van szó, azaz a két vektor abszolút értékét szorozni kell még a két vektor közötti szög koszinuszával. Ez úgy is megfogalmazható, hogy az átfolyási felületet a sebességvektornak az átfolyási szelvényre vett 20
