Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.1 A VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA ÉS MÉRÉSE
mérjük, ami m3/s dimenziójú értékével elvileg csak durva közelítése a dT -» 0 differenciális időintervallumra vonatkozó intenzitásnak. Ez a m3/s dimenziójú vízhozam érték azonban minden elméleti és gyakorlati kérdés megoldásához kielégítő pontossággal jellemzi a vízfolyásban mozgó víz intenzitását. Amint azt már a bevezetőben hangsúlyoztuk a hidrológiai körfolyamat minden eleme térben és időben változik. Ezek a végtelen sok tényező által okozott változások szélső értékei által okozott vízgazdálkodási problémák megoldásához kell a műszaki hidrológiának az alapvető méretezési munkákat elvégeznie. Ezen munkákhoz, a vízfolyásokkal kapcsolatos műveknek méretezéséhez és üzemeltetéséhez kell „vízműtani terhelést”, a hidrológiai méretezés eredményeit szolgáltatni. A felszíni vizek végtelen sok elem által alakított vízjárásának véletlen folyamatát, a vízjárási elemek térbeli és időbeni változását az észlelt elemek valószínűségelméleti földolgozásával lehet csak kellő megbízhatósággal elemezni. Ezen munkához tehát a vízjárásnak mind az időbeli mind a térbeli változásait úgy kell követni, hogy a kellő pontossággal megmért adatok halmazából, a megfelelő statisztikai mintákból a méretezésekhez szükséges, adott kockázattal, illetve megbízhatósággal rendelkező elemek a matematika valószínűségelméletének egzakt módszereivel számíthatók legyenek. E követelménynek megfelelően tehát a vízfolyások vízjárásának mind az időbeli változásainak, mind a térbeli, azaz vízfolyás hossza menti változásának a követésére alkalmas megfigyelési, észlelési, illetve mérési rendszert kell kialakítani. Az időbeni változások követésére a vízfolyások jellegzetes szelvényeiben kijelölt, véges számú észlelő állomáson napi egy-egy (esetleg több) alkalommal végzett észleléssel úgy követik a vízjárás időbeli folyamatát, hogy ezen észlelési időpontok közötti időszak adatait egyszerű interpolálással kellő pontossággal meglehessen becsülni A heves változások pontos követésére pedig, a heves, tehát egy napon belül is jelentős változásokkal jellemzett vízjárású vízfolyásokon pedig a kiválasztott szelvényben regisztráló műszerek követik mechanikus, vagy elektromos eszközökkel folyamatosan a vízjárás változásokat és jegyzik föl e folyamatosan észlelt adatokat mechanikusan óraszerkezettel mozgatott papírszalagra, vagy elektromágneses úton elektronikus adathordozóra. Az időbeni változások pontos követésére kijelölt szelvények, az úgynevezett vízhozam-nyilvántartó állomások gondos megválasztásával biztosíthatjuk azt, hogy ezen izolált szelvényben folyamatosan követett vízjárási adatok a vízfolyás legjellemzőbb szakaszára alkalmazhatók legyenek. A területi, azaz a folyó hossza menti változások követésére, az időbeli változások megfigyelési rendszerével analóg módon, véges számú időpontban a folyó, vagy patak mentén annyi jól megválasztott szelvényben mérjük a vízhozamot, hogy egy-egy mért szelvény között a vízfolyás bármely pontján a kérdéses időpontbeli vízhozam interpolálható legyen. Amint az időbeli változások, követésére létesített észlelő állomások helykiválasztása igen gondos előkészítést igényel, ugyanígy nagyon nagy a jelentősége a területi, folyó hossz menti vízjárásváltozások rögzítésére szolgáló fölmérés, vízho- zam-hossz-szelvény fölvételek időpontjainak a gondos, és a pillanatnyi vízjárási helyzethez alkalmazkodó kijelölése. Az időbeli változásokat megfigyelő, regisztráló állomásokon telepített berendezések, vizuálisan észlelt vízmércék, a vízszint helyzetét regisztráló műszerek által följegyzett adatok, a vízállások segítségével a szelvényen átfolyó vízhozamok akkor szolgáltatha10
