Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
A szovjet állomáshálózatban alkalmazott kádtípus ez. amely most már számos más országban is alkalmaznak. Abban tér el az „A” kádtól, hogy ez a talajba van belesüly- lyesztve és ezáltal a talaj hőállapotának a párolgásban játszott szerepét is kimutatja. A párolgásmérő kád felülete 0.3 nr /3000 cm2/ és 65 cm mélységű, amelyből 60 cm a földbesüllyesztett rész. így mintegy 5 cm perem nyúlik a talajfelszín fölé: a fix pont (0-pontj 60 cm-re van a fenéktől (14. ábra). A mérés 0.1 mm pontossággal történik, akárcsak az „A” -kádnál. A feltöltésre és a lehullott csapadékra vonatkozóan szintén az ,.A” kádnál elmondottak érvényesek. 3./..U” típusú párolgásmérő kád 15. ábra Az „U” párolgásmérő kád Magyarországon elsőként ezen kádtípust kezdték használni. Ezt a kádtípust párologtató felülete miatt szokták még 3 nr-es kádként is emlegetni. 50 cm mélységű, amelyből 45 cm a földbesüllyesztett rész. így mintegy 5 cm perem nyúlik a talajfelszín fölé: a fix pont (0-pont) 50 cm-re van a fenéktől (15. ábra). A mérés 0.1 mm pontossággal történik. akárcsak a többi kádnál. A feltöltésre és a lehullott csapadékra vonatkozóan az előzőekben leírtak érvényesek. d.) Mérőberendezések a párolgásmérő kádakhoz A párolgás mérés legkényesebb művelete a vízfelület szintjének a mérése. Mivel a mérsékelt égövön belül a napi maximális párolgás a 10 inm-t nem éri el a hidrometeorológiában megkövetelt 5%-os mérési pontosság biztosítására a vízszint 65
