Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

levegő nedvességtartalma számítható. Mivel a nedves hőmérőnél a párolgást befolyásolja a körülötte kialakuló légmozgás, ezért a műszeregyüttest a zsalus (Angol) műszerházikóban helyezik el. A két vízszintes hőmérő közül a felső a Fuess-féle maximum az alsó pedig a minimum hőmérő.

Az Auguszt-féle pszichrométer hibája, hogy a műszerházikóban történő elhelyezés ellenére hatással van rá a légmozgás. Ezt kívánja kiküszöbölni az Assmann-féle aspi- rációs pszichrométer. A mérés alapja az a tény, hogy adott hőfokú víz párolgásának a mértékét a befogadó közegnek, a levegőnek a pára-fölvevő képessége, azaz relatív páratartalma szabályozza. A párolgás halmazállapot-változása viszont hőelvonással jár. ami a környezet lehűlését eredményezi. A mérés két - azonos „hőmérő házikóban” - elhelyezett hőmérővel végzik, amelyek közül az egyiknek vászonburkolattal körülkötözött higanyzsákját légszivattyúval fölszerelt csőben helyezik el (8. ábra). A szokványos meteorológiai mérések időpontjában a hőmérőpár említett, csővel körülvett elemének vászon burkolatát sótalanított vízzel átnedvesítjük és megindítjuk a légszivaty- tyút, amely pontosan meghatározott sebesség mellett három percen át szivattyúzza a

56

8. ábra

Assmann-féle aspirációs pszichrométer