Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
nak. Ezt a lebegő állapotot nevezhetjük felhőnek vagy ködnek. A kétféle fogalom között lényegbeli eltérés nincs, egymásba is folynak pl. akkor, ha a magas hegyvidékek csúcsa körül felhő vonul át. ez gyakran a köd képzetét okozza. Különbség csak közönséges megítélés szerint van közöttük, mégpedig elhelyezkedésük magassága szerint. Ha a talajközelben találjuk, akkor ködnek nevezzük, míg ha a magasabb légrétegekben, akkor felhő. A levegő lehűlése és ezzel a kondenzáció megindulása a következő helyzetekben lehetséges:- Ha a levegő lehűlt felületekkel érintkezik és onnan a hőmérsékletet átveszi.- Ha a kisugárzás folytán erősen lehűl a Föld felszíne körüli légréteg.- Ha a felszálló légáramlás a felfelé emelkedés közben lehűl és hőmérséklete csökken.- Ha eltérő hőmérsékletű légtömegek találkoznak, összekeverednek és a közöttük lévő hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődik. a). A köd osztályozása A ködöt többféle szempont szerint osztályozhatjuk, ezek: 1. A köd elhelyezkedése és átláthatósága szempontjából elkülönítünk:- sekély ködöt, ez akkor jön létre, ha a köd mögül láthatjuk az égboltot.- talaj menti ködöt, a ködréteg vastagsága nem haladja meg az 1-2 métert.- normális ködöt, amikor 1 km távolságnál távolabbra a köd miatt nem láthatunk. Ha nagyobb a látótávolság, de a levegő párás, akkor párásságról beszélünk és nem ködről. 2. A köd keletkezése szerint. Ha a talaj kisugárzása okozza a légréteg lehűlését, kisugárzási köd a neve, míg áramlási ködről akkor beszélünk, ha hideg levegő érkezése és meleg levegővel való találkozása okozza a köd kialakulását. A felhők magassági elhelyezkedésének meghatározására elegendő a becslés. Ha ismerjük a felhő típusát (külső alak alapján ezt meghatározhatjuk) és tudjuk a felhőtípus magassági elterjedését, akkor ez is elég támpontot nyújt a felhőmagasság megállapításához. 51 b) felhők osztályozása
