Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
3.1 Á PÁROLGÁS nrriri-r- --— -r; A hidrológiai körfolyamat elemei közismertek (3. ábra). Tárgyalásukat a napsugárzás gerjesztette alapjelenséggel, a párolgás folyamatának az elemzésével és leírásával kezdjük. A párolgási folyamatok gyakorlati szempontból történő elemzésére a műszaki hidrológiában a tározó méretezések során a tározók párolgási veszteségének a számításánál kerül sor. Egyes bonyolultabb modellezési feladatoknál, tavak, vízgyűjtők felszíni, felszín alatti vizei vízháztartási viszonyainak elemzésénél természetesen a párolgási ösz- szetevők számítása, esetleg mérési adatok alapján történő jellemzése alapvető fontosságúAz óceánok, tengerek, tavak, mocsarak, folyók és patakok vízfelületei mellett nyilvánvalóan a növénnyel fedett, vagy fedetlen, de átnedvesedett szárazföldi területek is párologtatnak vizet. A nedves talajról elpárolgó, evaporált víznek a mennyiségét a növényzet gyökerei által a talaj felszíne alól ozmotikus erőkkel fölemelt és a növényzet pórusain elpárologtatott, transzspirált víz is növeli. E kettős, de megfigyelésekkel, mérésekkel szél nem választható folyamatot a hidrometeorológia evapotranszspirációnak nevezi. Ez egyrészt függ a nap sugárzási energiája által szabályozott hidrometeoro- lógiai elemektől, de függ az elpárologtatható vízmennyiségtől, talajnedvességtől. E két befolyásoló tényező csoport szétválasztására vezették be a potenciális evapotransz- spiráció. azaz a lehetséges párolgás fogalmát. Végeredményben tehát a szabad vízfelszín párolgása mellett, megkülönböztetjük a valóságos területi párolgást, vagy evapo- transzspirációt és ennek azt a felső határát, a lehetséges párolgást, vagy potenciális evapotranszspirációt, amelyet a környezet meteorológiai tényezői között a talaj és a növényzet képes lenne clpárologtatni, ha ehhez az összes elpárologtatható víz a talajban rendelkezésére állna. 3.1.1 A LEVEGŐ PÁRATARTALMA A párolgás egyes fajtáinak tárgyalása előtt nyilvánvalóan meg kell ismerkednünk annak a közegnek a vízzel kapcsolatos tulajdonságaival, ahová az elpárolgó víz belép. A gáz halmazállapotú levegőben, mint minden gázban a különböző összetevőjű gázmolekulák különböző sűrűségük ellenére egyenletes eloszlásban vannak jelen. Ennek oka a gáz molekulák igen intenzív, nagy sebességű molekuláris mozgása, amelynek révén a különböző gáz-összetevő részecskék a többi gáz összetevő közé diffúndál- nak. Ezen diffúzió sebessége függ a különböző, szomszédos levegőtömegek kérdéses gázra vonatkoztatott koncentrációjának különbségétől, gradiensétől.
