Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

az. Aggteleki-barlang igazgatóját, aki az akkor alakult Vízgazdálkodási Kutató Intézet, a VITUKI. karsztvízkutató részlegének lett a vezetője. Munkásságával kezdődött meg a műszaki karszthidrológia tudományának a kialakulása. Munkáját párhuzamosan három irányban fejlesztette ki: a gyorsan fejlődő városok, ipari központok vízellátására újabb és újabb források foglalása helyett tökéletesen megválasztott pontokban karsztkutakat. légaknákat tervezett és építtetett. E vízbeszerző létesítmények mindegyike bővizű termelő forrása ma is a kérdéses vízellátó rendszereknek.

97. ábra Helyesen létesített foriásfoglalás (296. ábra Németh. E.: Hidrológia és hidrometria)

3.4.2.2.1 A karsztvíz vízjárási folyamatainak észlelése, föltárása

A víztermelő kutak helye megválasztásának tökéletes megoldásánál Kessler év tizedes barlangászati tapasztalata mellett a területek pontos geológiai föltárásával kereste meg a tektonikáikig preformált járatok legvalószínűbb pontjait. A műszaki problémának azonban ezzel csak a koncepcionális részét oldotta meg: a mérnöki munka másik alapvető oldalának, a művek méretezésének kérdéséhez, szükséges kitermelhető karsztvízkészlet meghatározásához, egyrészt adatokra, másrészt a folyamatok numerikus ismeretére volt szükség. Kessler ezen természettudományos kérdés megoldására azonnal megszervezte az országos adatgyűjtést. Mint mérnök és egyúttal mint a karszt fcl276