Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

1 BEVEZETÉS

A preventív szemléletű vízgazdálkodás során az ember műszaki munkákkal, építmények létesítésével védekezik a katasztrófák ellen. A folyók magas partjairól az árterekre kiszoruló ember árvédelmi töltésekkel védte és védi életét, lakóhelyét, vagyonát A források vizének elégtelensége esetén kutak ásásával, a vizek nagy távolságokra történő átvezetésével biztosította maga és gazdasága számára az életadó ivó-, itató- és öntözővizet. Hasonló módon a mozgó víz. erózióval fenyegető kinetikus energiájának rombolása ellen a domboldalak megfelelő megművelésével, a vízmosások megkötésével. a vízfolyások, patakok, folyók medrében szabályozási művek építésével védekezett. A betegségterjesztő „miaz.más" mocsarakat lecsapolta, az elöntéseket okozó vizeket kiépített csatornahálózattal, majd szivattyúkkal megfelelő módon kormányozva a befogadóba terelte.

Mind a passzív, mind a preventív szemléletű vízgazdálkodási tevékenység a vízjárás időben, térben változóan kialakuló szélsőségeihez alkalmazkodik. Sok esetben célszerűbb. a természeti adottságok fölhasználásával, ezen alkalmazkodás helyett magát e folyamatot az ember és a társadalom céljainak megfelelően átalakítani. A vizek meny- nyiségével kapcsolatos árvizek, vízhiányok okozta problémák sok esetben igen jó hatással megoldhatók a víznek a tározásával. A domborzati adottságok fölhasználásával, egy-egy völgyszelvényt völgyzárógáttal elzárva olyan tározó medencéket alakíthatunk ki. amelyben a tározó alvizét veszélyeztető árvizek visszatarthatok, illetve amelyekben a vízbő időszakokban tárolt vízből az aszályos időszakok vize pótolható. Hasonlóképpen a vízfolyások nagyobb esésű szakaszait romboló, hordalékot termelő szakaszain e pusztító, eróziós energia hasznos munka végzésére, malmok, vízerőművek üzemeltetésére használható. így egyben az alsóbb szakaszok az. ott lerakódó hordalék föliszapoló- dásától is mentesülnek. A vízfolyásoknak tározómedencékkel szabályozott vízjárása, malmokkal, erőművekkel szabályozott energiája mellett műszaki létesítményekkel a víz minősége, biopotenciálja is szabályozható: a tározókban visszatartott víz mennyisége és potenciális energiája biztosítja a víz minőségének javításához, és az. optimális életkörülmények kialakításához szükséges vízmennyiségeket, energiát.

Meg kell jegyeznünk, hogy a v ízgazdálkodás ezen három szemléletmódjának a kialakulása nem az. újabb korok műszaki fejlődésének az eredményei: az ősi. történelem előtti társadalmak preventív jellegű vízgazdálkodási tevékenységének archeológiái emlékei mellett az egyiptomi Obirodalomban idején épült El Káddara völgyzárógát maradványai tanúskodnak az aktív vízjárás-szabályozás ősi múltjáról. Hazánk római kori vízvezetékei (Aquincum), völgyzárógátjai (Csór. Kikéri tó Veszprém megye) mellett meg kell említenünk, hogy Szent Istvánnak a Veszprémi Püspökség részére írott adománylevelében külön, értékes tételként szerepelnek a vízfolyások malmai (Gutheil. 1979). Kétségtelen, hogy Róbert Károly királyunknak a Székesfehérvár környékén épített völgyzárógátas tározói - a Vaskapu tározó Fehérvárcsurgónál és a Pátka melletti Kőkapu - katonai célokat, a koronázó város védelmét szolgálta, de ehhez, vízgazdálkodási eszközöket, a várost körülvevő mocsárvidékének elárasztásához szükséges víz. tározását vette igénybe (Kralovánszky Alán föltárása, 1967). A hazai árv édekezési munkáknak is fél ezredévnél régibb a hagyománya. Honfoglaló őseink, passzív vízgazdálkodási szemlélettel mindenütt a folyókhoz közel, viszonylag magasan húzódó területe15