Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
E/.en rendszerek ordinálái alapján a pontok közötti vektorok ugyan meghatározhatók, de azonos vektorok ilyen esetben aligha adódhatnak. A Kriging módszer alkalmazásához tehát ilyen esetben a vektorok azonosítására megfelelő hibahatárokat, szögtarto- mányt. távolsági tűrési sávot határoznak meg. E módszer alkalmazására a következő algoritmust használjuk: A kérdéses interpolálandó pontban, mint középpontban, átlós egyenest kell körbeforgatni, amely során az N pontból álló rendszert m részre bontjuk úgy. hogy minden egyes n = N/m számú pontsorozat pontjai az interpolálandó ponton áthaladó egyenestől való távolságainak négyzetösszege minimális legyen. Az egyes részsorozatok pontjai és a kérdéses interpolálandó pont alkotta háromszög mező cSúcsszögévcl ellenőrizhető, hogy az. így meghatározott ponthalmaza tűrési tartományon belül van c. Az. ország csapadék viszonyainak, talajvíz-adatainak az. alakulása nyilvánvalóan nem izotróp Ennek megfelelően minden n adathalmaz kiegyenlítő egyenesére kiilön- külön meghatározzuk a valószínűségi változó és a legtávolabbi „0" ponttól való távolság közötti korrelációs kapcsolatot, amely minden esetben szorosnak bizonyult. Az. algoritmust jellemző Bárdossy féle variogrammot az. anizotrópia numerikus és grafikus jellemzésére a hajlásszög függvényében ábrázoljuk. Az eljárás bemutatására a téli idö- és vízjárásra, a jeges árvizekre jellemző minimális év i hőmérsékletek statisztikai paramétereinek geoslatiszlikai földolgozását mulatjuk be Az. egyes pontok interpolált értékeinek a maximális információt fölhasználásával történő becslésére, a geostatisztika ismertetett eljárást alkalmazzuk, azaz minden egyes pontra az. egyes n elemű rész-adatsorokból számított korrelációs kapcsolatok optimális lineáris kombinációját fogadtuk cl eredményül. A lineáris kombinációnál az optimális súlyszámokat a képlet alapján, a Lagrange féle multipükálorokkal kiegészítve úgy határoztuk meg. hogy az. észlelt adatok becslésénél az. eltérések négyzetösszege minimum és a súlyszámok összege 1 legyen. Az. algoritmus pontosságának az. ellenőrzésére valamennyi mérési pontra magára is elv égeztük a számításokat és eredményül a mért értékeket kaptuk. Ezen algoritmussal a bemutatott példán kiszámítottuk az ország térképét a számítógép képernyőjén ábrázoló felület 124x124 pontjának mindegy ikére az kérdéses statisztikai paraméter számértékét és az. különböző nagyságrendű eredményeket más és más színű ponttal jelölve kaptuk meg a statisztikai mutató numerikus értékeit pontosan ábrázoló térképet. (A térkép viszonylag nagyon kevés, mindössze 18 állomás adata alapján készült, ny ilvánvalóan több információ birtokában a szerkesztett térkép geomete- orológiai szempontból pontosabb lesz: a bemutatott térkép „maximális pontossága" a rendelkezésre álló információmennyiség matematikai statisztikai szempontból való legalaposabb földolgozását jelenti.) 140
