Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
3.2.9 A CSAPADÉK JELLEMZÉSE A MÉRT ÉRTÉKEK ÁTLAGAIVAL 3.2.9.1 A csapadékadatok időbeni állagai A csapadék időbeni alakulásának általános jellemzésére a naptári időcgységekxsa- padékösszegeinek az átlagát használjuk. Ez alapján a különösen a mérsékelt égövben határozott nedves, vagy száraz évszakról beszélni nem lehet, de annyi megállapítható, hogy a viszonylag a legcsapadékosabb hónap a június és átlagosan a legkevesebb csapadék októberben esik. Ezek a megállapítások azonban csak az átlagokra érvényesek, a hazai éghajlat csapadékosságát csak a csapadékfolyamat részletesebb valószínűségelméleti elemzésével lehet jellemezni. Amiként a csapadékok időbeni alakulását mutató oszlopdiagramok ábrái mellett az időbeni összegek, átlagok számértékeit is fölhasználjuk a csapadékok jellemzésére, úgy a csapadéktérképek grafikonjai mellett a kérdéses területre, vízgyűjtőre, vagy országrészre hullott csapadék területi átlaga is fontos gyakorlati jellemező. 3.2.9.2 A csapadék területi állaga A csapadék területi átlagának azt a mm-ben kifejezett csapadék magasságot értjük, amellyel a kérdéses időszakban a területre lehullott csapadék a terület vízszintes vetüle- tét egyenletesen elborítaná. Ezt a mennyiséget a területen, illetve közvetlen környezetében fölszerelt csapadékniérő állomásokon észlelt adatokból számítjuk. A legegyszerűbb számítási mód az n számú csapadékmérő állomáson mért Cj csapadékmennyiségek i számtani átlaga: SC, Cá=^— (3.58) n Az így számított átlagérték csak akkor jellemzi kielégítően a teljes területre hullott csapadékot, ha az állomás hálózat mérőedényei teljesen egy enletesen elosztva fedik le a területet (50. ábra). Ilyen hálózat kialakítása sok esetben nehézségekbe ütközik, hiszen a csapadékmérőket az észlelő szállásához közel, könnyen megközelíthető, de ugyanakkor a mérési előírásoknak megfelelő, szabad területen kell elhelyezni. A területi átlag számítására ezért az egyszerű számtani átlag helyett inkább a súlyozott átlagolást használják. ahol a pi súlyszám az i-edik csapadékmérő által jellemzett terület nagyságának a mérőszáma. A p, súlyszámok meghatározására szolgál az úgynevezett háromszög módszer, és a Thiessen féle poligon módszer.(57. ábra) 132
