Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
Ci 3.2.4 A CSAPADÉK MÉRÉSE A földfelszínre hullott csapadéknak a legegyszerűbben mérhető és a csapadék jel- lemzésgrg is a legalkalmasabban használható mulatója a lehullott csapadék mennyiségének megfelelő, a földfelszín vízszintes vetületűt elborító vízréteg mni-ben kifejezett vízoszlop magassága. Ez az érték annyira jól jellemzi a vízháztartási számítások legfontosabb tényezőjét, és egyben a párolgásnak is a legjobb mértékszáma, hogy a vízháztartás! alápcgyenletekbcn sok esetben a többi tényezőt is erre az egységre érdemes átszámítani. Ehhez érdemes annyit megjegyezni, hogy 1 mm vízoszlop magasságnak 1 km2 területen 1000 hr. 1 nr-éii éppen I 1 vízmennyiség felel meg. A lehulló csapadékot a földfelszín fölött 1,60 m-re elhelyezett, csapadékmérő edénnyel mérik. A csapadékmérő ..fölfogó hengerének" 200 cnr felületére hullott esőt a hengerrel azonos lemezből préselt tölcsér vezeti a ..gyűjtő hengerbe" helyezett „gyűjtő edénybe':’ (42. ábra)' A nemzetközi előírásokat követve a kiválasztott földrajzi pont környezetében ezt a csapadékmérő állomást úgy kell elhelyezni, hogy a műszer körüli függőleges tengelyű 45°-os körkúpon belül semmiféle akadály, építmény, fa. vagy bokor, sz.iklaképződmény a széljárás, illetve a csapadékhullás útját ne állja. Megjegyezzük. hogy néhány vidéken ezen előírások helyett szigorúbbakat alkalmaznak: olyan területeken, ahol a hótakaró vastagsága az 1 in-t meghaladhatja, a mérőedényt magasabbra. 3 m-re is elhelyezhetik, amikor az észlelést külön létrás állvány biztosítja. Egyes síkterületeken pedig, ahol a széljárás igen változatos, a mérőedényt körülvevő a = arctg().5 központi szögű körkúpon belül teljes akadálymentesség biztosítását írják elő. I 12 41. ábra Hideg okklúziós front (51 ábra Varga, L.: Általános meteorológia)
