Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
miatt kialakult, ezen hideg és meleg légtömegeket frontszerűen elválasztó határ mentén azonban a gázhalmazállapotú levegő rétegek helyzete nem jellemezhető a szilárd peremfeltételekkel határolt közegek nyugalmi, vagy mozgásállapotának a stabilitásával. A sarkkör mentén kialakult stagnáló légköri „front” különleges naptevékenység hatására, amely során úgynevezett korpuszkuláris sugárzás megváltoztatja a földfelszín és a légkör elektromágneses erőtereinek és áramlási mezőinek egyensúlyát, egy-egy szinguláris pontban a légtömegek stabilitásukat veszítve e pont körül, ahol a légnyomás igen alacsonyra csökken, forgó mozgással, éghajlatunkra jellemző ciklonális mozgásba lendülnek. Ezen. a föld forgásával mechanikus kapcsolatban lévő mozgás a ciklon középpont körül a hideg és meleg levegőt elválasztó frontfelületet legtöbbször az óramutató járásával ellentétes irányba forgatja és e középpont maga is leginkább déli. délkeleti irányi! ívben nagy távolságban mozgást végez. Északi sarkkör ciklon paly a 3". ábra A mérsékelt égövi ciklontevékenység sémája A ciklonközéppont körüli forgómozgás és magának a ciklon középpontnak a mozgása következtében a sarkköri hideg levegő déli irányban elmozdulva szinte maga előtt hajtja a forgás következtében észak felé haladó viszonylag meleg légtömegeket (37. ábra). A hidegfront sebessége általában nagyobb mint az előtte haladó melegfronté, és így bizonyos idő elteltével, hosszú utat megtéve a hideg front a melegfrontot utolérheti és így különleges időjárási helyzet, az úgynevezett okluzió alakul ki. A ciklon középpontok keletkezésekor e pontban létrejövő alacsony nyomásoknak ellenpólusaként nagynyomású légköri képződmények is kialakulnak. Az alacsonynyomású és magas- nyomású légtömegek egymáshoz való viszonya szabja meg a ciklonok vándorlási irányát és sebességét. Ezek a relatív nyomásviszonyok a földfelszín földrajzi adottságaitól, a sugárzási tevékenység hatására alakuló elektrosztatikus és elektromos áramlási („földáramok”) viszonyoktól függően alakulnak, amelyek hatására jellegzetes ciklonpályák alakulnak ki. Ezek a ciklonpályák azonban korántsem olyan peremfeltételek szabta útvonalak, amelyek a környezet végtelen sok befolyásoló tényezőjét szigorú korlátok közé szorítanák. Ezen sajátos, de csak statisztikai úton. a véletlen jelenségeket számbavevő módon jellemezhető törvényszerűségek az alapjai a meteorológiai előrejelzéseknek. amelyekkel kapcsolatos bizonytalanságok ezen folyamatoknak a természetéből eredő objektív okoknak a következménye. 108
