Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA

A vizuális megállapítások numerikusán is igazolhatók. A számitáshoz ki kell választani azokat az árhullámokat, amelyek a szakasz levonulási viszonyait jól jellemezhetik: lehetőleg rövid idejű, egységes esőzésből, esetleg egységes olvadási periódus után keletkeztek. Az ilyen árhullámok egy csúcsú, többnyire asszimetrikus, meredekebb áradó ággal, de sima áradó és apadó ággal rendelke­ző görbékkel ábrázolhatók (30. ábra). a.Cwoir^/sJ 30. ábra Az 1975. júliusi árhullám képe a Duna budapesti és mohácsi szelvényében A számitást táblázatban végezzük (XII. tbálázat). Első lépésként meghatározzuk az egyes idő­egységek vízmérlegét és a vízmérleg eredményéből számítjuk a tározott vízmennyiség időegységen­kénti megváltozását. A vizsgálatot a teljes levonuló árhullámra kell végezni, amelynek vízmennyi­sége a vizfolyásszakaszon belül, ahol nincs mellékfolyó, nem változhat. Ennek megfelelően a táro- zódott vízmennyiség megváltozásainak előjelhelyes összege 0 kell, hogy legyen. Ezt a feltételt a számítások végeredménye csak közelíti, ezért sokszor a "záróhiba" megszüntetése végett, azt el­lenkező előjellel az egyes napi tározódás-differenciák között szétosztják. A napi, esetleg korrigált tároződásváltozások folyamatos összegét, az árhullám tározódott vizének napi értékeit a táblázatos számítás ötödik oszlopába Írjuk. A föladatunk ennek az értéknek, a tározódott víztömegnek és az érkező illetve távozó vízhozamoknak a kapcsolatát elemezni. Az első oszlop belépő vízhozamai és a tározódott víztömegek közötti kapcsolat, amint az vár­ható is volt, az óramutató járásával azonos irányítású "árvízi" hurokgörbe. Ezzel ellentétben a kilépő vízhozamok és a tározott viz kapcsolatát árbázoló görbe az óramutató járásával ellentétes hurok. A két görbe - szükségszerűen - ellentétes irányítása indokolttá teszi a belépő és kilépő vízhozamok átlagának és a tározott viz kapcsolatának a vizsgálatát (31. ábra). Az első ilyen vizsg- gálatokat Mc Carthy az amerikai Muskingum folyón végezte és ezért ezt a vizsgálati módszert vi­lágszerte Muskingum módszernek ismerik. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom