Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
A számítógép első lépésként összeállítja az évi maximumok idősorát, majd az ismertetett "éles" gépi módszerrel elvégzi az egyöntetüségvizsgálatot. Abban az esetben, ha az egész adatsor egyöntetűnek bizonyult, (70%-os szignifikancia-szinten) a továbbiakban az egész adatsorral dolgozik. Kétes egyöntetűség esetén a frissebb adatsorral ismétli meg az egyöntetüségi vizsgálatot. Amennyiben még a legfrissebb húsz év adata sem egyöntetű, a vizsgálathoz kétes egyöntetüségü adatsort, vagy adatsor-részt is fölhasznál, de az adatsor kétes homogenitására a fölhasználó figyelmét fölhívja. Abban az esetben, amikor az adatsor 70%-os szignifikancia-szinten inhomogénnak bizonyul, a gép az adatsornak csak\a legfrissebb 10 éves időszakával dolgozik és a vizsgálatot a jegyzetünkben a kisvízfolyások árvizszámitásánál ismertetett ZelenhaziC-Todorovió módszerrel végzi. Az egyöntetüségvizsgálat végrehajtása után az egyöntetű, vagy, kényszerűségből fölhasznált kétes adatsor hosszától függően folytatja munkáját a gép, miután az egyöntetüségvizsgálat eredményét kinyomtatja. 80 évnél hosszabb adatsor vizsgálatát a gyakorisági eloszlás egyszerű előállításával végzi el. 80 évnél rövidebb adatsor esetén a gép a vízgyűjtőterület nagyságától függően folytatja munkáját. 100 000 km^-nél nagyobb vízgyűjtő esetén a normális eloszlásfüggvényt illeszti. A paraméterek számítása után a gép,70%-os szinten Kolmogorov próbával illeszkedés vizsgálatot végez. Pozitív eredmény esetén az illesztést elfogadja, kétes, vagy nem illeszkedő eloszlásfüggvény esetén a vizsgálatot három paraméteres gamma függvény illesztésével folytatja. Ennek illeszkedését chi- négyzet próbával ellenőrzi. Ennek kétes vagy negativ eredménye esetén még három-paraméteres lognormális eloszlás illesztésével is próbálkozik, amelyet szintén chi négyzet próbával ellenőriz. Abban az esetben, ha ez a legutóbbi vizsgálat is kétes eredménnyel zárul, és a normális eloszlás illeszkedése is kétes minősítésű volt, a normális eloszlást alkalmazza, ha az .negativ volt, akkor használja csak az ugyancsak kétes lognormálist. A kétes módon illeszkedő eloszlásfüggvények esetén a gép a megfelelő figyelmeztető szöveget kinyomtatja. 10 000 km^-nél kisebb vízgyűjtőterület esetén az eloszlásfüggvények vizsgálatát a számitógép a Gumbel tipusu eloszlás illesztésével kezdi, és az illeszkedést Kolmogorov próbával ellenőrzi. Negativ, vagy kétes illeszkedés esetén a Fréchet féle eloszlás vizsgálata következik, amelynek illeszkedését ugyancsak Kolmogorov próbával kontrollálja. Ennek a vizsgálatnak negativ, vagy kétes eredménye esetén a kétes értékűnek minősíthető Gumbel eloszlás elfogadása mellett dönt. Abban az esetben, ha a Gumbel eloszlás illeszkedése kifejezetten negatívnak bizonyult és a Fréchet eloszlás illeszkedése legalább kétes volt, a számításokat Fréchet eloszlással folytatja. Mindkét eloszlás kifejezetten negatívnak minősített illeszkedése esetén előbb a normális, majd a Gamma és szükség esetén a lognormális eloszlás illesztése következik. A normális eloszlás illeszkedését Kolmogorov próbával, a Gamma illetve a lognormális eloszlás vizsgálata chi négyzet próbával történik. A számításhoz lehetőleg pozitív illeszkedésü eloszlásfüggvényt alkalmazunk, de végső esetben a kétes il- leszkedésü eloszlásfüggvényt is használjuk. Fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a gép az elméleti eloszlásfüggvényként itt alkalmazható Gumbel és Fréchet függvényt előnybe részesíti akkor is, ha ezek illeszkedése vitatható azokkal a simuló függvényekkel szemben (ebben az esetben a szintén csak simuló függvényként kezelhető normálissal, illetve Gamma és lognormális eloszlással szemben), amelyeknek illeszkedése 70%-os szignifikanciaszinten elfogadható! Közepes nagyságú vízfolyásnál, azaz 10 000 km2-nél nagyobb, de 100 000 km^-nél kisebb viz- gyüjtőjü folyónál az eljárás majdnem azonos a kis vizgyüjtőjü folyókával, azzal a különbséggel, hogy a vizsgálathoz a normális eloszlást is elméleti eloszlástipusnak minősiti a gép, azaz ezt is előnybe részesíti a- Gamma és a lognormál eloszlással szemben. A pozitív, vagy végső esetben kétesnek bizonyult, de elfogadott eloszlásfüggvények tűrési sáv- jait a gép- a gyakorisági eloszlás és simuló függvények esetén a Kolmogorov függvénnyel számítja,- elméleti eloszlásfüggvény alkalmazása esetén a Kendal féle elv és formula szerint, 70 és 95%-os szignifikancia szintekkel. 100 000 km2 fölötti vízgyűjtő esetén csak a normális, 10 000 km^ vízgyűjtőnél kisebb folyónál csak a Gumbel, vagy a Fréchet és közepes folyónál mind a normális, mind a Gumbel, mind a Fréchet elméleti eloszlásnak minősül. A gép a végeredményeket két táblázatban nyomtatja ki (IX, X. táblázat): Az első táblázat megadott kerek értékekhez szolgáltatja a számított meghaladási valószínűségeket és visszatérési időket. Ezt a táblázatot a gép az észlelt értékekhez, tehát magának az input adatsor évi maximális vízhozamaihoz kötve is szolgáltathatja. A második táblázatban a gép az előre rögzített meghaladási valószínűségekhez adja a megfelelő vízhozamokat a 70%-os és a 95%-os tűrési sávoknak megfelelő értékekkel együtt. Mindegyik táblázatból csak a földolgozott, homogénnak, vagy esetleg kétesnek Ítélt adatsor hosszának háromszorosáig terjedő visszatérési időkhöz tartozó adatok használhatók. 51
