Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA

9. Minden csatornaszakaszra kiszámítjuk a

Q.=oi{nV)Fhi+l(,T')Fki} (131)

összefüggésből a csatornaszakaszt közvetlenül terhelő vízhozamot, amelyben az oc lefolyási hányadot a megfelelő szabványból vesszük.

10. A csatornaszakaszok vízhozamait az összes mellékág mentén is összegezve megkapjuk az egyes csatornaszakaszok által szállítandó maximális vízhozamok második közelitését.

11. Erre az uj vízhozam-sorozatra méretezzük újra a csatornahálózatot.

12. Számítjuk az uj csatornaméretekből és az uj vízhozamokból az egyes szakaszok sebességeit.

13. Megszerkesztjük az ismert uj sebességek alapján a terület izokron vonalhálózatának a második közelitését.

14. Megszerkesztjük a terület vizgyüjtőjelleggörbéjének második közelitő változatát, és meghatározzuk az összegyülekezési idő második közelitő értékét. Ezt követően a 8. ponttól kezdődő fokozatos közelítési műveleteket mindaddig folytatjuk, amig két közelítés vízhozama a hidraulikai méretezés pontosságának megfelelően 10%-nál kisebb eltérést nem mutat. Megjegyezzük, hogy a hidraulikai méretezésnél az esésviszonyokat úgy módosíthatjuk, hogy a sebesség a szabványban előirt határok között maradjon.

A számítás jellegéből látszik, hogy géppel célszerű dolgozni. A gépi számítás, mint már irtuk, valamennyi csatornahálózat vizsgálatára kiterjeszthető, hiszen az úthálózat és igy annak csomópontjai adottak az utcák esésviszonyai is ismertek, tehát az úthálózat mentén a viz haladási iránya ismert. Vízelvezető csatornahálózat építésénél a csatornahálózatba hurkokat nem tervezünk. A számítógépek használatánál nagyon sokat alkalmazott gráfelmélet eszközeivel az adott csomőpontu és irányított gráf "hurok mentes fa" változatai végesszámuak és a gép alapprogramjai alapján ezek azonnal rögzíthetők is. Ezen fölül a gép arra is használható, hogy a racionális módszer hipotézisét az idő-terület módszer "Strukturáltabb" változatával helyettesítse. Végül, a hidraulikai képletek megfelelő alkalmazásával és az építési költségnormák gépbe táplálásával a számitógép az adott biztonság mellett a leggazdaságosabb terv kialakítását is automatikusan elvégzi.

A számítások alapja a csapadék-valószinUségi függvény, amely a különböző időtartamú és meg- haladási-valószinüségü csapadékok intenzitásértékeit szolgáltatja. Az idézett BME Vízgazdálkodási Intézet által készített segédlet egy ábrába is összefoglalható.

A csapadékvalőszinüségi függvényt mindenütt, nálunk is, rövid időszakokra, egy-egy állomás csapadékirószalagjainak a földolgozásával számítják. Sok esetben azt tapasztalják, hogy egy-egy nagyobb földrajzi tájegységen belül még a nagyobb távolságra levő csapadékiró-állomások csapadékvaló- szinüségi függvényei gyakorlatilag azonosak. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy az azonos statisztikai elszolásu értékek egyes mért elemi azonosak, a minták eloszlásának azonosságából a mintaelemek azonosságára nem következtethetünk. Az egyszerű tapasztalat azt bizonyítja, hogy a leghevesebb csapadékok területi kiterjedése igen kicsiny: amikor az egyes csapadékirók igen nagy záport jegyeztek föl, akkor a záporgóc éppen az állomás fölött alakult ki. Ezzel ellentétben nyilván nem egy olyan zápor érte a vízgyűjtőterületet, amelynek gócpontja a műszertől távolabb volt és a műszer esetleg csak közepes, vagy kis intenzitású esőt jegyzett föl. Annyi azonban bizonyos, hogy mindkét esetben az egész vízgyűjtőre hullott átlagos érték a záporgócban észlelt maximális intenzitásnál kisebb. A terület csapadékvizeinek elvezetését az átlagra méretezhetjük. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a csatornázandó terület, az egyes záporgőcok annál kisebb hányadát érintik. A zápor- gócokban mért csapadékintenzitás-maximumok és az egész területre vonatkozó átlagos maximális intenzitás hányadosát területi redukciós tényezőnek nevezzük. E területi redukció mértékét mutatja a

87. ábra, amelyet dr. Wisnovszky Iván szerkesztett a hazai kísérleti vízgyűjtőterületeken elhelyezett csapadékirók szimultán adatainak földolgozásával. A hazai adatok azt mutatták, hogy a mérsékelt égöv más területein kidolgozott összefüggésekhez hasonlóak érvényesek nálunk.

Megjegyezzük, hogy hasonló területi redukcióval lehet számolni a síkvidéki területeken is, ahol a többnapos csapadékok már a mértékadóak. Mivel a nap időegységgel történő számítások lehetővé teszik a sürü csapadékmérő-hálőzat használatát (és nem kell, hogy a néhány kísérleti vízgyűjtő 3-6 csapadékirójának az adataira szorítkozzunk), ezt a kérdést részletesebben vizsgálták. A mellékelt ábrát Winter János szerkesztette. (88. ábra)

166