Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
A talaj mélyebb rétegeibe szivárgott S. viz mennyisége nyilván t.-l + (c. - p.) - W, i i i k = S. (116) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a talaj 'még a természetes vizkapacitáson fölül is vesz föl vizet, mindaddig, amig a hézagtényezőnek megfelelő e teljes vizkapacitást el nem éri. Ekkor indul meg a fölszini vizképződés és a talajndevesség megegyezik az e vizkapacitással, azaz t. = t. , l l-l + (c. - p.) ha i i ‘i-1 + <5 • Pi)<wk (117 rr II 7T + ‘í-i + <Vpi> . 2 ha wk<,l-l+<cl i ■ pi)<: e (118) és t. = e i ha e< t. i1-<V p) (119) a lefolyás pedig ilyenkor 1. = e - t í i-1 + <C, - P,) (120) A számításnak több kényes pontja van: a talajok holtviztartalma, vizkapacitása viszonylag nehezen mérhető, a belvizöblözet talajai több félék, a művelés módja, kiterjedése is változóan alakul. A folyamat elemzésénél a fedőréteg vastagságát önkényesen vesszük föl 20-60 cm-re a számítás mélységének, illetve a gyökérzónának megfelelően. A legbizonytalanabb adat a természetes vizkapacitás fölötti többletviz mélybeszivárgó aránya. A bizonytalan adatokat azonban ellenőrizni és az ellenőrzés alapján javítani is lehet. Az elmúlt időszak során ugyanis a belvízvédelmi szervezet védelmi naplói a felszíni vizek megjelenését rögzítették. A számítás végeredményét adó táblázat legalsó sorát össze kell vetni ezekkel az észlelési adatokkal: ellenőrizni kell, hogy a sor nem 0 lefolyási értékeinek megfelelő rovatok dekádjaiban jelentettek-e elöntést, illetve azt, hogy azoknak a dekádoknak megfelelő rovatokban, amikor elöntést jelentettek, L> 0 szerepel-e. Ha több a jelentésben szereplő viz, mint az L >0 rovat, akkor a (106) képletet a t. í W, + k ‘t-i+ (ci pi> értékkel kell fölváltani, ahol (121) n >2 4 A XXX. táblázatban bemutatott számítást gépesítették és természetesen az összehasonlítást és a módosításokat - fokozatos közelítéssel - automatikusan a gép végzi. A számítások alapadatai közül a csapadékadatok közvetlen észlelésekből származnak. A területi párolgást az időjárási elemekből - kézi számításnál Szesztay Károly segédletei alapján - számítjuk. A havi tényleges területi párolgás számítására szolgáló utpiutatót a2 alábbi részletezés szerint maga Szesztay Károly állította össze a Vízgazdálkodási Főiskola részére 1961-ben Írott jegyzetében. Ezt az útmutatót szó szerint átvesszük: A tényleges területi párolgás A tényleges elpárolgásnak - és ezen keresztül a szárazföldi területek vízháztartásának - a számítására többféle eljárást dolgoztak ki. Az alábbiakban bemutatott számítási segédletek ezen eljárások hazai vízgyűjtőterületek módszeres vizháztartási vizsgálatában történt kipróbálásának eredményei és tapasztalatai alapján készültek. A területi párolgás számításában - a vizsgált időszak hosszát és a terület nagyságát tekintve - mindig a nagyból a kicsi felé célszerű haladni. 154
