Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
Végeredményben tehát az árvízi hidrológiai hossz-szelvény lépcsős vonala (p = 1, p = 3, p = 10 és p = 50%-os meghaladási valószínűségi árvízi hozamok hossz-szelvénye) az NQp = f (L, p) (110) háromváltozós kapcsolatot leíró háromváltozős grafikonként is felfogható és bármely p meghaladási valószínűségi árvíz bármely L szelvényében interpolálással becsülhető. Például a Csele patak 8 km^ szelvényében a 2%-os árvizhozamok interpolálással 24 m-fys-ra becsülhetők. Itt is nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a két számjegyre történő kerekítés fontosságára: több számjeggyel történő adatszolgáltatás, az elérhető pontosság szempontjából hamisnak mondható. Az árhullám alakjának becslése Különleges árvédelmi feladatokhoz (pl. tározós árvizcsökkentés tervezéséhez) a teljes árhullámkép becslésére is szükség van. Ehhez Juhász István és Kőris Kálmán dolgozott ki eljárást, amelynek lényegét az "Árhullámok jellemzőinek meghatározása" cimü kiadvány alapján foglaljuk össze. a) A lefolyásszámitás elvei és módszerei Az árhullámok meghatározásánál a többváltozós grafikus korrelációs (koaxiális) eljárást alkalmaztuk. Az alapadatok minősége és az észlelési körülmények (pl. napi csapadékösszegek alkalmazása) ezt indokolják és a számításnak ezt a módját helyezik előtérbe. Mindezen tulmenőleg az alapvető törekvés - az általános használhatóság biztosítása - ismeretlen, fel nem tárt vízgyűjtőre, csak ilyen feldolgozási körülmények között valósulhat meg. Pontosabb (esetleg számítógépi) eljárások alkalmazásának egyi k fő akadályé a csapadék- és vizhozamidősorok észlelési gyakoriságának igen eltérő volta. A többváltozós grafikus korrelációs módszer alkalmazásánál az árhullám alakját (az alapterhe- lés felett) háromszög alakkal közelítettük. Ez a legegyszerűbb, de kielégítő pontosságú közelítés. Meghatározása úgy lehetséges, hogy tetszőleges (de egyenes vonallal határolt) alapterhelés mellett számítjuk a háromszög alak 3 paraméterét és ezek segítségével már a többi paraméter és maga az árhullám is (közelitő alakjával) meghatározható. A három paraméter a következő: V (rm*) - az árhullám tömege, A Q (m^/s) - az árhullám tetőző többletvizhozama, t (óra) - az árhullám áradásának időtartama, a Igazolható, hogy ezen paraméterek egyértelműen meghatározzák a közelítő árhullámokat. A három árhullámparaméteren kívül a következő paramétert is meghatározzuk. % (óra) - a csapadék és az árhullám kezdete közötti időtartamot. Ez az előrejelzés időelőnyének vizsgálata szempontjából igen font os, megadja a csapadék és az árhullám időbeli kapcsolatát Az említett paramétereket tehát külön-külön, egymástól függetlenül számítottuk a koaxiális módszerrel. E módszer grafikus összefüggéseket használ úgy, hogy a tekintett ábrák paramétereit tartalmazó siknegyedek- nél e paraméterek konkrét értékeit vesszük figyelembe (66. ábra). A siknegyedek paramétereit tartalmazó egyenes, ill. görbeseregeket az ismert árhullámok adatainak felhasználásával, fokozatos közelítéssel határoztuk meg. 143 66. ábra A koaxiális kapcsolatot bemutató ábra
