Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
A szétválasztó vonal megrajzolása után a felszíni lefolyásnak megfelelő vízmennyiség az árhullám vonala és az elválasztó vonal közötti terület lemérésével számítható. Ennek a vízmennyiségnek egyenlőnek kell lennie a csapadékból lefolyó vízzel, azaz azzal a vízmennyiséggel, amit az egyenletes beszivárgás fölött maradt. Az egyenletes beszivárgás értékét, tehát a két vízmennyiség azonosságának a föltételezésével, "szeleteléssel" kell rögzíteni. Legyen At a közös időegység, amellyel az árhullám adott részének a területét számítjuk és amellyel a csapadékintenzitás ábráját fölrajzoltuk. A felszínről levonult vízmennyiség nyilván: (q(0 - Qfa(0) -At (92) f 3 ahol Q(t) a t időpontbeli vízhozam, Q (t) az előbbinek a felszín alóli vízkészletből eredő része, a Qf a felszíni lefolyás. Mivel 1 mm csapadéknak 1000 • F m3 viz felel meg, 2 vagy7 n időegység során hullott 1 mm csapadéknak 2 • 1000 • F, illetve n • 1000 • F vízmennyiség felel meg. Ennek figyelembevételével a csapadékgrafikon csúcsértékéből az intenzitásábrát visszafelé kell "szeletelni", mindaddig, amíg a levágott résznek megfelelő vízmennyiség a V értékét el nem éri (58. ábra). 58. ábra Az állandó B beszivárgás becslése Megjegyezzük, hogy a "szeletelés" egyszerű geometriai formulával helyettesíthető, hiszen a csapadékábrát téglalapok alkotják. Végeredményben a fenti szabállyal előállítható viz l , l , ......... , ff f1 ^ l idősora, es a mederben átfolyó felszíni eredetű vízhozamok Q,, Q„ ................ Q idősora. m J 12 n A legfontosabb megállapítás az, hogy az összegyütekezési idő az 1 és idősor hosszából T = (n - m)At (93) egyértelműen és más számítási eljárásokhoz is használható módon számítható! 120
