Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Hidrológiai statisztika

XVI. táblázat folytatása

M

Gyakoriság,

nap

Meghaladási

gyakoriság

1963

1964

1965

1966

1967

1963-1967

cm

nap

nap

%-219-200

5

1

6

147

94,9-239-220

3

3

150

96,8-259-240

5

5

155

100,0

31

31

31

31

31

155

A XIII-XVI. táblázatban a legutolsó oszlopban feltüntettük a százalékban kifejezett relativ összegezett gyakoriságokat is.

A vizépitési gyakorlatban az egyes kerek vizállásértékekhez tartozó relativ meghaladási gyakoriságok mellett általában kerek relativ meghaladási gyakoriságokhoz tartozó vízállás értékekre van szükség. Ezeket legegyszerűbben a relativ meghaladási gyakoriságok ábrázolásával kaphatjuk meg. A felrakott görbéből bármilyen %-os értékhez a megfelelő vízállás leolvasható. A relativ összegezett gyakoriságokat a számítások kezdetén meghatározott osztály- közök alsó határához kell felrakni: a meghaladási gyakoriság az alsó határ fölött észlelt vízállások sorszámát adja (8. ábra).

A relatív gyakoriság értéke a feldolgozott idősor hosszával mér nem növekszik szükségszerűen (sőt az idősor hosszának növekedésével bizonyos stabilitást mutat: ez a stabilitás az alapja a valószínUségszá- mitás egyik eszköze, a matematikai statisztika alkalmazásának).

A relativ gyakorisági értékek azonban nem függetlenek a választott osztálykö - zök nagyságától. (Pl. a 20 cm-es, 680-699 cm-ek közötti osztályköz gyakorisága megegyezik a két 680-689 cm ill. 690-699 cm-ek közötti 10 cm-es osztályköz gyakoriságának összegével.)

A 9. ábra két különböző osztályközre osztás után, ugyanarra az adatsorra vonatkozó két relativ gyakorisági vonalat mutat. Az ábrán az osztályközökre osztás hatása nyilvánvaló. A relativ meghaladási gyakoriságok számításánál az osztályközök megválasztása önkényes jellegének zavaró hatása mérsékeltebb. Bármely osztályköz alsó rögzített határához számított relativ meghaladási gyakoriság azonos bármilyen osztályközre bontásnál, hiszen a meghaladási gyakoriság is azonos. A kisebb osztályközökre való osztás mindössze több értékre adja meg a pontos meghaladási gyakoriságokat, kisebb osztályközökre bontásnál tehát több pontot kell fölrakni (10. ábra). Ezért a statisztikusok elsősorban a relativ meghaladási gyakoriságokkal foglalkoznak. (A matematikus szóhasználatban el is hagyják az elnevezésből a "meghaladási" szót, és ezt a görbét nevezik relativ gyakorisági görbének.) Ha a relativ- 60 -