Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
alkalmazásához szükséges előkészítő munkákat (adatlap kitöltése) és az eredmények feldolgozását tárgyaljuk. Az általános alapelvek megfogalmazása és a részletes számítási utasítás leirása mellett megkíséreltük azokat az összefüggéseket, matematikai jellegű meggondolásokat is ismertetni, amelyek alapján az általános elvekből a számítástechnika következik. Vázlatosan ismertetjük azokat az újabb számítástechnikai, vagy matematikai eljárásokat, modelleket, amelyek kifejlesztésétől a hidrológia nagyobb arányú továbbfejlődését várjuk. A jegyzetnek ezek a részei a hidrológia ilyen problémái iránt tájékozódni kívánó hallgatókat érdeklik elsősorban. Ezeket a részeket, a rendelkezésünkre álló sokszorosítási technikával oly módon közöljük, hogy az általános alapelvek és az alkalmazástechnika szabályait elsajátító hallgatók ezek megtanulását, sőt akár átolvasást is elhagyhatják. A jegyzet egy egységesen felépített tananyagnak a része. Ennek a tananyagnak első része az általános hidrológiával,a viz földi körforgásának a törvényeivel, az egyes jelenségek mérésével, észlelésével és ezek elsődleges feldolgozásával foglalkozik. Ez a tananyagrész a klasszikus elveknek megfelelő módon éppúgy tárgyalható, mint a műszaki hidrológia mai állásának megfelelő csoportosításban. Az egységes tananyag második része, a hidrológiai adatok feldolgozása az, ahol a tudományágunk területén a leggyorsabb volt a fejlődés. Ezért tartottuk szükségesnek azt, hogy elsősorban, időrendben legelsőnek, ezt a jegyzetet adjuk közre. Az általános hidrológia és a hidrológiai számítási módszerek tárgyalása után a hidrológia oktatás harmadik félévében kerül sor a műszaki hidrológia tárgyalására, amikor a vízgazdálkodás egyes szakágazatainak a hidrológiai problémái kerülnek sorra az általános hidrológia ismeret alapján felépített modelleknek a hidrológiai számítások során elsajátított módszerekkel való megoldásával. Ez az anyagrész szinte állandóan és szünet nélkül fejlődik, változik, a műszaki hidrológia számítási módszereinek több évre érvényes megfogalmazása - a számitógép megjelenésének az idején - aligha lehetséges. A jegyzet megírásánál elsősorban a vízügyi szolgálat területi problémáinak megoldásánál jelentkező tapasztalatokra támaszkodtunk. A jegyzetben kizárólag olyan számítási és szerkesztési eljárásokat ismertetünk, amelyek megbízható elméleti alapon a műszaki, vízgazdálkodási gyakorlatban valóban alkalmazásra kerülnek és mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megnyugtató választ adnak. Ezek a leirt eljárások tehát kicsiszolt és alkalmazott munkamódszerek. A jegyzet összeállításánál a vízügyi szolgálat tapasztalatain kívül az eddig megjelent hidrológiai tankönyvekre és jegyzetekre támaszkodtunk. Dr. Németh Endre 20 éve megjelent alapvető műegyetemi tankönyve mellett Dr. Szesztay Károly 12 éves főiskolai kari jegyzetét és Dr. László ffy Wolde- már különböző szintű tanfolyamokra irt jegyzeteit használtuk fel. A külföldi szakirodalmat elsősorban a vízügyi szolgálat gyakorlatán keresztül vettem igénybe, ill. a klasszikus tankönyveket (a Linsley-Kohler-Paulhus, Velikanov, Roche, Ven Te Chow) a jegyzet felépítésének kialakításánál használtam fel.- 4 /