Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Hidrológiai statisztika
Például a Baján 1918-1967 közötti 50 év 18 262 különböző vízállás adatát a centiméter pontos észlelés, a 971 cm-es vizjátéknak (NV = 1037 cm KV = 66 cm) megfelelően legföljebb 971 különböző adattá tömöríti. Az igy tömöritett adatsorban az egyenlőnek számitó vízállások cm-ként összeszámlálhatők. Megállapítható, hogy az 50 év során pl. mindössze egy alkalommal észleltek 1037 cm-t, és 73-szór 350 cm-t. Azt a számot, amely megadja, hogy valamely 2 értékhatár között - valamely intervallumban - hány észlelési adatot találunk a kérdéses vizsgált időszakban, gyakoriságnak nevezzük. Példánkban tehát 18 262 nyers vízállás- adat helyett 971 gyakorisági adatot vizsgálunk. A 1036, 5 - 1037, 5 cm-ek közé eső vízállások gyakorisága 1, a 349, 5 - 350, 5 cm-ek közé eső értékeké 73. A gyakorisági vizsgálatoknál valamilyen sorrendben vizsgáljuk az adatokat. Gyakorlati szempontból célszerű az NV értékektől kezdve csökkenő sorrendben egymás után imi a cm értékeket a KV értékig. Ezután az észlelési adatsorból összeszámoljuk, hogy sorra véve az egyes centimétereket hány megfelelő vízállást észleltek a kérdéses időszakban. Ezt az összeszámlálást végeredményben tehát úgy végezzük el, hogy az észlelési adatokat az NV értéktől kezdve csökkenő rendben, nagyság szerint sorba rendezzük. A feldolgozásra kijelölt időszakban észlelt adatok időrendben felirt adatsorát statisztikai mintának nevezik. Az adatok nagyságrendi sorba rendezett halmaza pedig az un. rendezett minta. 141. A gyakorisági görbe Az egyes gyakorisági értékek a vízállás cm értékeinek a függvényében könnyen ábrázolhatok. Az NV+1 cm és KV-1 cm vízállásoknak megfelelő 0 gyakorisági értékek között az un. gyakorisági görbének szükségszerűen van legnagyobb értéke, maximuma. Azt a vízállást, amelynél a gyakorisági görbének maximuma van leggyakoribb vízállásnak, módusznak nevezzük. A nagyságrendi sorba rendezés nem csak a gyakoriságok meghatározását^ könnyíti meg, hanem az un. meghaladási gyakoriságokat vagy összegezett wakorigágokaETvizállás tartósságokat! közvetlenül szolgáltatja. A meghala- dási gyakoriság ugyanis azt mutatja, hogy a kérdéses vízállás fölött összesen hányszor észleltek vízállást. Ezt a meghaladási gyakorisági értéket a rendezett mintában az adatok sorszáma közvetlenül mutatja. A meghaladási gyakoriságok a vízállás függvényében ugyancsak ábrázolhatok: ez a vízállások meghaladási gyakorisági görbéje vagy régebbi szóhasználattal, a vízállás- tartóssági görbe. A "vízállás tartósság” kifejezés használata matematikai szempontból nem szerencsés; a matematikai statisztika a gyakoriság szót vagy annak valamilyen jelzős változatát (meghaladási gyakoriságot,' összegezett gyakoriságot) használja. v- 51 -
