Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Hidrológiai statisztika
A teljesebb kép kedvéért az észleléseket végezztlk úgy, hogy az egyes észleléseket ne 1 nap, hanem a napnál rövidebb At érték válassza el. Szorozzuk be a (20) képletben, mind a számlálót, mind a nevezőt ezzel a At-vel. KöQ = m Q. At í m A t (21) A képletben most m-mel jelöltük az észlelések számát, amely nyilván nagyobb, mint n (n a vizsgált időszak napjainak száma). A rajzoló vizmérce folyamatos észlelést biztosit. Az egyes "észlelések közötti At idő tehát a zérus felé tart ( A t 0), az észlelések száma pedig minden határon túl nő. (m -*■ oo ). Az m. At szorzat azonban változatlanul a teljes vizsgált időszak hossszát T-t adja (mert m az észlelések száma, At az észleléseket elválasztó időszak hossza!) m . A t = T behelyettesítésével és a határátmenet figyelembevételével m Q. A t KöQ = lim ^ 1 T At -*-0 i=l m -*oo _1 T Q(t) dt n Hr/ n o J Q (t) dt (22) ahol t és t a T vizsgált időszak (n nap) kezdő és végpontja. A határozott integrálok összeadására vonatkozó közismert szabály szerint i n KöQ = Q(t) dt = i J Q(t) dt = t o J Q(t) dt + t O Q(t) dt + ... Q(t) dt Q(t) dt \ ahol n a vizsgált napok száma, t. az i-edik vizsgált nap 24 00’ -et jelöli. 1 Jelöljük egy nap hosszát TQ-val és mivel n a vizsgált napok száma T = nT^. (23) tehát igy módosítható:- 47 i
