Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Hidrológiai statisztika

Kivételes esetben pl. kis átereszek fölött elképzelhető, hogy AQ értéke H vízállással csökken. Ilyen esetben a vízállás vizhozamkapcsolatot a kifolyőnyilás képlete szabályozza:

Q = AFqH1/2 (9)

ahol Fq az áteresz átfolyási keresztmetszete,

A = jj, ^ 2 konstans (jj. a vizhozamtényező, g a nehézségi gyorsulás). Ekkor

dQ = p 1/2 _ £l_ dH 1 ÍH

(10)

ahol C, = A F = konstans. 12 o

Általában azonban a AQ vizhozamkíilönbségeket egymás alá Írva, növekvő számsort kell kapnunk. Az egymást követő AQ értékek különbsége a A AQ "másodrendű differenciák" (a(7) összefüggés alapján), általában állandő:

AAQ = konstans (11)

Ez a valőszinüsithető követelmény a legtöbb esetben nem mutatkozik meg azonnal. Ha a AAQ "másodrendű differenciák" egy konstans körül ingadoznak, akkor a Q vizhozamértékeket kisebb-nagyobb leolvasási hibák terhelik. Ezek kiküszöbölésére előbb a javított, állandő AAQ^ értékeket vesszük

föl, ennek segítségével számítjuk a A Q ^ javított elsőrendű differenciákat

és az utóbbiakkal a javított Q "leolvasásokat".

A javítást nem szabad mechanikusan végezni, a javított értéknek is illeszkedni kell a mérési pontokat kiegyenlítő vizhozamgörbéhez!

Jelentős eltérés esetén más A A Q2 = konstans "második differenciával" kell a javítást megismételni.

Ha a nyers AAQ értékek határozott növekedő jelleget mutatnak, akkor vagy szakaszonként alkalmazunk A AQ^ = konstans értékeket, vagy A AQ ^

egyenletes, közbeeső csökkenés nélküli növelésével "simitjuk" ki a vízhozam- görbéből leolvasott nyers adatokat.

Gyakori, hogy a vizhozamgörbe két külön szakaszra bontható és a két szakaszra külön-külön állandő AAQ = konstans határozható meg.

A két szakasz határa a hullámtérre kilépő árhullámoknak megfelelő- 32 -