Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

3. Az adathiánypótlás a hidrológiai hasonlóság, a hidrológiai analógia eszközeivel

háromváltozó s kapcsolatot leíró háromváltozós grafikonként is felfogható és bármely p meghaladási valószínűségi árvíz bármely L szelvényében interpolálással becsülhető.

Például a Csele patak 8 km^ szelvényében a 2 %-os árvizhozamok interpolálással 24 m^/s-ra becsülhető.

Itt is, és nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a két számjegyre történő kerekítés fontosságára: több számjeggyel történő adatszolgáltatás, az elérhető pontosság szempontjából hamisnak mondható.

A 64. és 65. ábrán a Dunára és a Tiszára bemutatott hidrológiai hossz-szelvényeken az árvizhozamok vonala két mellékfolyó között csökkenő jelleget mutat. Ezt a medertározódás következtében előálló ellapulás okozza. Ilyen ellapulás kisvízfolyásaink alsó szakaszain, különösen rendezetlen meder, kiszélesedő völgy esetében szintén előáll. Az árvizhozamok hidrológiai hossz— szelvényében ezt az ellapulást - adathiány esetén - aligha lehet becsülni. Mégis az adatok kerekítésével és az 1:10000 méretarányú térképek alapján egy-egy völgyszakaszon az ellapulás szubjektív utón figyelembevehető.

Mind az ellapulás figyelembevétele, mind a kerekítések azzal a veszéllyel járnak, hogy a megengedettnél nagyobb hibát követünk el. Ennek ellenőrzésére egyrészt összehasonlítjuk a vízrendszer statisztikai adatfeldolgozásai alapján a 250-254 relációkkal a vízhozamokat, másrészt a megfelelő szelvények 3 %-os valószinüségü becsült és kerekített árvizhozamok és a megfelelő vízgyűjtőterületek négyzetgyökének a hányadosaként "visszaszámoljuk"

B értékét és a hidrológiai hossz-szelvényen ennek menetét is ábrázoljuk.

E vonal adatait és a Csermák térkép szolgáltatta ”B" értékeket ismételten összevetve a kerekítés esetleges durva hibái kiszűrhetők.- 258 -