Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
2. A hidrológiai adatok matematikai statisztikai feldolgozása
a Baranya patak esetében az árvizek 10-es nagyságrendűek, a középértéknél tehát 0, 5.10“1 m3/s hibát követhetünk el, igy a számoszlop összege legföljebb 0,05.n m3/s lehet. Ennek az ellenőrzésnek az eldöntése után folytathatjuk a szórás számítását. A következő számoszlopba az eltérések négyzetei kerülnek. E számoszlop összegének és n-l-nek (ahol n az adatok száma) hányadosa adja a szórásnégyzetet. A szórásnégyzet számításának az ellenőrzését is célszerű elvégezni. A (44) képlet szerint ugyanis a szőrásnégyzet számítható az adatok négyzetének átlaga és az adatok átlagának a négyzete különbségeként is. Célszerű tehát a táblázatot kiegésziténi még az adatok négyzeteit tartalmazó számoszloppa is. Ezt a számoszlopot is összegezni kell, és ki lehet számítani az összegből az adatok négyzetének átlagát. A (44) képlet azonban a szórásra vonatkozó összefüggést mutatja, mi a számításunknál az un. empirikus korrigált szőrásnégyzettel dolgozunk. Ahhoz, hogy a fenti értékből az empirikus, korrigált szórásnégyzetre kapjunk ellenőrző értéket, ezt a számot meg hányadossal meg kell szorozni. Sajnos a két szám közötti különbség és a logarléccel történő számítási pontatlanság között egyszerű összefüggés nem vezethető le, mert ez a különbség nem csak a számítási hiba nagyságától, hanem az adatoknak az eloszlásától is függ. Ez az ellenőrzés tehát csak a szórásban igen könnyen elkövethető durva hiba kiküszöbölésérea alkalmas. Tehát s2(Q) - STT [q2-<Q>2] 034) A két paraméter meghatározása után az eloszlásfüggvény függvényértékeit ugyancsak táblázattal célszerű számítani és megadni (XXV-XXVI. táblázat). A valószínűségi változó kerek, x értékeihez tartozó F(x) valószínűségek megadásához a táblázat első oszlopába írjuk az önkényesen választott (kerek) x értékeket. A második oszlopba ezen kerek x értékek és a középértékek különbsége, a harmadik oszlopba ennek a különbségnek és a szórásnak a hányadosa, azaz az un. standardizált érték kerül. A következő oszlopba a standardizált értékhez tartozó, a standard normál eloszlás táblázatából (XXI. táblázat) vett előfordulási valószínűség kerül, amely egyben az Q, S(Q) paraméterű normális eloszlás x értékhez tartozó függvényértéke. Ez megadja a valószínűségi változó x-nél kisebb értékeinek előfordulási valószínűségét, hiszen F(x) = p(Qáx)=$[||] <l35>- 139 -
